Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-712. Vidliczkay József határozati javaslata az államkölcsön törlesztése tárgyában - 1872-713. Vallás- és közokt. minister jelentése az izraelita iskola-alap tárgyában

713. SZÁM. 103 „A tanácskozmány tagjai e kérdésekre, a jegyzőkönyvben elősorolt indokok alapján, határozottan kijelentvén, és megfejtvén azt, miszerint ezen intézet felállítása a zsidó vallás elveivel nemcsak nem ellenkezik, de sőt szorosan orthodox szempontból kiindulva felette szükséges is, egyhangúlag oda nyilatkoztak, miszerint érmek létesítése a zsidó-ügy érdekében elkerfilhetlen. „Mellőzve azon körülményt, hogy ezen rabbi-képezde felállítását ellenző folyamodók, állításuk támogatására — a rabbik kiképeztetésére fenálló eddigi gyakorlaton kivül, mely a kérdéses intézet felállítását vallási szempontból gátló akadálynak legkevésbé sem tekintethetik, — mi alapos indokot sem képesek érvényesíteni; miután a valódi vallásosság hiánya, Inely a magyarországi izraelitáknál naponta tapasztaltatik, kívánatossá teszi, hogy a hivatásuknak kellőleg megfelelni képes rabbik szaporittassanak, kiknek eddigelő érezhető hiánya miatt az izraelita hitközségek Galieziából s más távolabb tartományokból kénytelenek nagy költséggel oly rabbikat hozatni, kik többnyire ódonszerü előítéletekkel eltelt, a talmudban való jártasságon kivül minden más közhasznú műveltség nélküli s az itteni viszonyokkal ismeretlen emberek lévén, inkább akadályul szolgálnak a józan műveltség gyarapodásának, semhogy a gondjaikra bizott népfajnak erkölcsi tekintetben való szilárdulását előmozdíthatnák, s képesek lennének arra, hogy a hitközségek ügyeiben, mint ez némi tekintetben hivatásukhoz tartoznék, alkalmas közegekül szolgáljanak; az e részbeni hiányt pedig a rabbi-jelöltek tanítására nézve eddigelő fenálló gyakorlat, mely szerint azok a talmudon kivül egyéb ismeretekkel ritkán bíró egyes rabbik által képeztetnek, legkevésbé sem pótolhatja; ezen engedelmes kormányszék legalázatosabb véleménye szerint egy oly rabbi-intézet, mely az illető hittudomány okon kivül növendékeit a műveltség fogalmától elválaszthatatlan ismeretekbe is beavassa, az izraelitáknak nemcsak vallási, de társadalmi viszonyainál fogva is felettébb szükséges, a mint Felséged is izraelita alattvalói javának előmozdítása iránti szándékból ily intézetnek felállítását az izraelita iskolai alap rendeltetése czéljai közé sorolni méltóztatott." De minél közelebb látszott lenni a rég érett terv valósulása: annál inkább megfeszítette minden erejét az ellenfél is, hogy még az utolsó perczben is meggátolhassa annak valósuiását. A cultura-, és kivált nemzeti cultura-ellenes mozgalom jellemzését, mely most keletkezett, azonnal adom most még a történelmi áttekintés befejezésére annyit, hogy az alkotmány 1867-ben történt helyreállításával a törvényhozás első teendői közé sorozta az izraeliták polgári és politikai egyenjogositását illető törvényt (1887: XVII.) meghozni, s az akkori vallás- és közoktatási minister, b. Eötvös József, az összes izr. felekezet képviseletét az 1868. év decz. 10-ére congressusra hivta össze, melyben természetesen szóba kellett jönni a régóta tervezett rabbi-képezde ügyének is. A congressus többsége hálásan emlékezvén a legfelsőbb elhatározásról, melylyel a kérdés elvileg el volt döntve, s áthatva a rabbi-képezde felállításának szükségétől, annak felállítása mellett szavazott. De maga is az egységes izr. felekezet közös dogmatikai alapján állván, nyíltan kifejezte, hogy a felállítandó rabbi-képezde, mint a zsidó theologiai tudományok tanhelye, szigorúan a Mózesrabbi-féle tan alapján kell hogy álljon, s a talmud és a szertartási törvények tanításáról különösen gondoskodjék, a mellett azonban a tudomány mai állása szerinti követelményeknek is tökéletesen megfeleljen. A kisebbség azonban, mely a congressusnak szintén jelentékeny számú tagjait foglalta magában, elvileg ellene nyilatkozott ily intézet felállításának ; nem tartván illetékesnek a congrnssust hitbeli kérdések feszegetésére, melyek közé a rabbi-seminarium kérdését is sorozta, sem annálfogva oly intézet alkotására, mely mint a kisebbség előadója (Dr. Hidelsheimer rabbi) megjegyzé, ,meglehet, hogy a zsidóság előhaladására, de lehet az is, hogy nem a zsidó vallásos élet előmozdítására szolgáland." Végre is a congressus többsége, az alkotmányosság elve szerint határozott, s határozata