Képviselőházi irományok, 1872. XVI. kötet • 659-693. sz.
Irományszámok - 1872-673. Törvényjavaslat, a budapesti áru- és érték-tőzsde, valamint a vidéki termény- s gabona-csarnokok választottbiróságai előtt előforduló iratoktól s jogügyletekről és ezen biróságok itéleteitől járó bélyegilletékek tárgyában
673. SZÁM. 167 Melléklet a 673. számú irományhoz. Indokolása a budapesti áru- s értéktőzsde, valamint a vidéki termény- s gabona-csarnokok választott bíróságai előtt előforduló iratok- s jogügyletektől és ezen biróságok Ítéleteitől járó bélyegilletékek tárgyában készitett törvényjavaslatnak. A budapesti áru- s érték-tőzsdének az 1870. II. törvényczikk által visszaállított különbiróságánál ez évben megtartott bélyeg-ellenőrzési szemle alkalmából felvett hivatalos leletek folytán a pénzügyi igazgatóság az illető felek terhére előiratta az emiitett bíróság előtt általok használt okiratoktól járó fokozatos illetékeket, valamint az ezen választott-biróság ítéleteitől a fenálló szabályok szerint járó illeték-összegeket oly esetekben, hol azok lerovása a periratokból nem derült ki. Az ezen intézkedés következtében illetékekkel megrovott felek panaszos felszólalásait a budapesti áru- s értéktőzsde képviselősége egy okadatolt emlékiratban nyomatékosan támogatván, szükségesnek találtatott a pénzügyministeriumban a tőzsde képviselőivel tartandó beható értekezlet utján megvizsgálni azt, vájjon a napisajtóban is közzétett panaszok alaposak-e, s ennek folytán vájjon az érvényben lévő bélyeg s illetéki szabályoknak a tőzsde-biróság, mint választott-biróság előtt előforduló iratokra s jogügyletekre s annak ítéleteire való alkalmazása által a tőzsdei forgalom, s egyáltalában a kereskedelem érdekei oly mérvben sujtatnak-e, hogy ezen szabályok módosítása a közérdek iránti tekintetből szükségesnek mutatkozik. Az érintett bizottsági értekezlet alkalmával constatáltatott, hogy a szóban lévő illetéki szabályoknak alkalmazása a tőzsde-biróság működésére, s illetőleg az előtte felmutatott kereskedői levelezésekre vonatkozólag általában oly terhet ró fel az e bíróságot igénybevevő felekre, hogy a kérdéses illetékek által, különösen a hazánkban kiváló fontossággal biró termény- s gabona-kereskedés gyakran aránytalanul nagy bélyegadóval van sújtva. Sőt oly esetekről is történt említés, a melyekben az illeték-szabályok alkalmazása folytán a tőzsde-biróság előtti jogszolgáltatás lehetetlenné tétetik; ily eset például az, midőn egy 50—100.000 frt értékről levelezések utján kötött jogügyletből eredő 50—100 frtnyi különbözet iránt a tőzsdebiróság határozatát kérik az érdekelt kereskedők vagy iparüzők, s azok kénytelenek az eredetileg bélyeg nélkül kiállítható levelezés után a néhány száz forintra menő fokozatos illetéket a levélnek bírósági használatát megelőzőleg leróni. Ily és más hasonló jelenségekkel szemben sürgős szükségnek el kell ismerni azt, hogy a külföld irányában is nagy jelentőségű tőzsdei forgalomra, és jelesül a termény-kereskedésre hátrányos hatással lévő mostani illeték-szabályok azon határozmányai, melyek a fővárosi áru- s érték-tőzsde, illetőleg a vidéki termény- s gabna-csarnokok választott-bíróságai előtti eljárásnál a felekre, s illetőleg ezen külön bíróságokra igen terhes, vagy alaki tekintetben nehezen teljesíthető kötelezettségeket rónak rajok, a kereskedelem érdekeit méltányló szellemben a törvényhozás utján mielőbb módosíttassanak. Ezen szükségletnek megfelelőleg, és a tőzsde képviselői részéről a pénzügyministeriumban kinyilatkoztatott részletes óhajtások figyelembevételével lőn elkészítve a vonatkozó törvényjavaslat, melynek egyes szakaszai a következőkben indokoltatnak. 1. §. A beadványok és jegyzőkönyvek bélyegilletéke az 1873: IX. törvényczikk 11. §-a által fentartott eddigi mérvben továbbra is változatlanul lenne meghagyandó, mert ezen a rendes bíróságok
