Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-590. Bánya-törvényjavaslat

590. SZÁM, 81 1. A jogosult nevét, lakását és polgári állását; . 2. az adományozott bánya nevét; 3. a telek térnagyságát és vonatkozással a mellé klendő fektetési térképre, annak határait is;. 4. azon községnek, járásnak és közigazgatási területnek nevét, melyben a telek fekszik. 56. §. Az adományozandó bányatelkek mértékét illetőleg általában a szintes és egyenes vonalakkal és függőleges síkokkal körülzárt siktelek alkalmazandó, hol azonban az eddig divatozó másnemű telkek a fenálló bányabirtokok megzavarása nélkül a siktelek alkalmazását lehetlenné teszik, ott az alább megszabandó kivételes telkek alkalmazhatók ; a bányahatóság kikülJüttjének azonban kötelességévé tétetik, minden egyes esetben, a bányaszemle alkalmával megvizsgálni, vájjon a siktelkek adományozása fenálló korábbi jogok sérelme nélkül helyt foglalhat-e, ellen esetben az 58., 59., 60., 61. §§-ban körülirt kivételes telkek adományozandók. 57. §. Az adományozandó siktelek terjedelmére nézve az adományos következő legnagyobb téreket vehet igénybe: a) 200.000 [j méternyi tért mindazon szabad ásványoknál, melyeknek telepei a föld szilárd kérgében találtatnak; b) 800.000Q] méternyi tért, ha az adományozás kőszéntelepekre kéretik; c) 400.000 [~ ] méternyi tért bab- és gyepvasérczeknél, továbbá oly ásványoknál, melyek torlatokban, gurulatokban vagy elhagyott bányákban fordulnak elő, hacsak az utóbbiak a 103. §. szerint nem tartozékai adományozott bányatelkeknek. Az a) és b) alatt érintett tért a fentebbi mértékben szintes és egyenes vonalak zárják be, s ezen vonalak közti tér függőlegesen a végtelen mélységig s a meglévő magosságig képezi az adományozott telket. A c) alatti siktelkeknél a fenn megszabott tér mélysége a föld színétől csak az alapkőzetig adományoztatik, hol t. i. a fenn megjelelt ásványok képződése véget ér. Az adományozandó siktelek alakját illetőleg szabadságában áll az adományosnak a kiszabott mérték korlátai közt telkének tetszés szerinti, azonban egyenes vonalú alakot adni, ugy azonban, hogy a leipont mindig a telek határai közé foglaltassák, s hogy bármely határpont egy másik határponttól távolabb ne legyen, mint 1000 méterre 200.000 Q méternyi, 1400 méterre 400.000 Q méternyi, végre 2000 méterre 800.000 Q méternyi teleknél. A mértékek ezen viszonya akkor is megtartandó, ha az adományos a megszabott térnél kisebb terjedelmű telket venne igénybe. 58. §. A felső-magyarországi bányakerület azon vidékein, hol a fennebbi 56. §-ban előadott okok miatt, azaz 57. §. szerinti siktelket alkalmazni nem lehet, hossztelek adományozandó. Áll pedig ezen hossztelek oly térből, mely bizonyos ásványtelepet mind vonultában, mind dülésében kísér, s melynek hossza a feltáró pont mindkét oldalán a vonulás szerint 300 méterre, szélessége pedig az ásványtelep választékát képező tiszta fedű- és fekűtől mindkét felé 20 méterre s végtelen mélységre terjed. KÉPVH. IROMÁNY. 1872—75. XII. 11