Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.
Irományszámok - 1872-590. Bánya-törvényjavaslat
82 590. SZÁM. 59. §. Az abrudbánya-verespataki bányamegyében ott, hol eddig gömb- vagy köbtelkek divatoztak, egészen az orlai Szt.-Kereszt altárna szájának talapjától lefelé számítandó 20 méternyi mélységig Jföbtelkek adományozandók. Ezen köbtelkek térfogata 28.000 köbméternél nagyobb nem lehet. Az oldalok méretei pedig ugy választandók, hogy azoknak egyike sem legyen nagyobb 40 méternél, a legrövidebb oldal azonban nem kisebb, mint a leghosszabbnak fele. 60. §. Az erdélyi aranykerület és Zarándmegye azon vidékein, hol a fennebbi 56. §. szerint a most fennálló kistelkek ezentúl is adományozandók, ezeknek méretei következőkép határoztatnak meg: A telek szélességét és mélységét illetőleg a felkérő által szabadon választott, de az adományozandó térbe beleeső pontból 30 méter szélesség s ugyanannyi mélység vagy magasság méretik ki. A telek hosszassága lehet megszabott vagy határ nélkül. Ha az adományos bányatelkének hosszára nézve vízszintes 60 méterrel megelégszik, az így elhatárolt telket minden körülmény közt — korábbi jogosítványok esetén kívül — csorbittatlanuí megtartja. Ha ellenben a telek hosszára nézve korlátlan tért kíván, akkor a kis telek szintes hossza a delejtü szerint kijelölendő irányban mindaddig korlátlanul terjed, mig valamely siktelek, vagy korlátolt hosszúságú kistelek függőleges határaira nem akad, vagy más hasonló kistelekkel ellátott bányabirtokos ellenmiveletet vezetve, a két korlát nélküli bányatelkes áttörés által találkozva, egymásnak határt nem szab, mely esetben az áttörési pont függőleges sikja képezi a két szomszéd közti határt. Ha két ily telekbirtokos korlát nélküli hosszasságban ellenmiveletet vezetve, az áttöréshez annyira közeledik, hogy a miveleti végpontok közti távolság már csak 30, legfeljebb 60 métert tesz, ez esetben jogosítva van mindegyikük követelni, hogy az át nem tört köz hossza egyelőre felosztassák, s igy a bányatelek elhatároltassék. Ha ezen át nem tört köz 15 méternél nagyobb, de 30 méternél kisebb, ez esetben a korábbi bányatelkesnek 15 méter kimérendő, a maradvány a későbbi birtokost illetvén. Ha az át nem tört köz 15 métert sem tesz, ezen köz a korábbi birtokos kérelmére egészen annak telkéhez csatolandó. Ha az áttörés nem átellenbeni mivelet által, hanem oldalról, már elfoglalt térben történik, akkor az átlépő fél a másik rész telkéből visszautasítandó. Ha ily kistelek közelében később az 57. §. útmutatása szerint siktelek adományozása kéretnék, s ezen siktelek határaiba a meghatározott hosszassággal adományozott kistelek egészben vagy részben beleesnék, vagy abban a korlátlan hosszasággal adományozott kistelek birtokosa vajasaival már tettlegesen behatolt, a korábbi kistelek birtoka a későbbi siktelek adományozása által nem csonkitható, hanem az a később adományozott siktelekben idegen beszegelést képez. 61. §. A felsőbányai középhegyi bányamegyében a 16. §. e) pont a) alatt emiitett tereken a köbtelkek adományozásánál azoknak eddigi méretei megtartandók; a Z 3 ) alatt említett tereken siktelkek 56 méter hosszúsággal és 56 méter szélességgel s a kincstárnak kiadott bányahatósági adományokmányban megjelölt lebegő vonalig terjedő mélységgel, és végre a 7) alatt emiitett tereken bányatelkek a kincstárral 1872. évben létrejött egyezség érvénybe léptéig alkalmazott vízszintes méretekkel, kor-
