Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.
Irományszámok - 1872-588. Törvényjavaslat, a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről és kártéritési kötelezettségről
60 588. SZÁM. Az elhárithatlan esemény ismertető jellegét, a mint már fölebb említtetett, tüzetesen megállapítani nem lehet, s azért minden egyes esetben a bíróság lesz hivatva a felett határozni, vajon a vis major felmentő körülménye fenforog-e vagy nem? 2. §. Csak az életvesztésre és a testi épség megrongálására vonatkozó kártalanítás foglaltatik ezen törvényben; más kártérítési követelések, mint podgyász stb. megtérítése az általános szabályok alá esnek. Kártalanítás, halál és testi sértés esetében követelhető: A halál esetében adandó kárpótlás kétrendü. 1. Megtérítendők azon költségek, melyek a halálos sértést szenvedett megkisérlett gyógyítása, ápolása és halálakor, temetkezése alkalmával felmerültek. Ezen költségek az örökösök által igazolandók és a biró, tekintettel az elhalt társadalmi állására, esetenkint fogja megvizsgálni, vájjon ezen költségek igazoltak-e vagy nem. A biró arra is hivatva van, hogy azon veszteséget, melyet a sértett a szerencsétlenség napjától haláláig keresetében szenvedett, a körülmények és az elhalt foglalkozása tekintetbevétele mellett a jog és méltányosság szerint állapítsa meg. 2. Azon személyek, kiket az elhalt eltartani köteles volt, a vaspályatársaságtól követelhetik, hogy az elhunyt helyében és oly mértékben, mint ez kötelezve volt, eltartásukról gondoskodjék. Az eltartási kötelezettség terjedelmét azok tartoznak bizonyítani, kik erre igényt emelnek. Ezen kötelezettség természete a magán-jogban gyökerezvén, a biró ennek alapján az okozott kár nagyságát könynyen meghatározhatja. A testi sértés miatt emelhető kárpótlási igény szintén kétféle: 1. Ha a sértett munkaképtelensége csak ideiglenes, akkor a gyógyítási költségen kivül csak azon kár lesz megtérítendő, melyet a sértett munkaképtelensége ideje alatt szenvedett. 3. §. Hogy a vaspálya-vállalat hivatalnokait és a szolgálatában lévő alsóbb személyzetet oly szolgálati szerződés megkötésére ne szoríthassa, melynek értelmében ezek és hozzátartozóik a kártalanítási igényekről — előforduló esetekben — előre lemondjanak, hogy továbbá a vállalatok kéjvonatoknál vagy általában leszállított ár mellett kiadott viteljegyeknél azon kikötést ne tehessék, melynek értelmében az utazó a jelen törvény kedvezményeiben ne részesüljön: szükséges határozottan kimondani, miszerint a törvénynyel ellenkező kikötés semmis és érvénytelen. 4. §. Ezen szakasz rendelkezései a kártalanítási kereset folytán keletkező perre vonatkoznak. Azon esetben, midőn a vasúti baleset a büntető eljárás megindítását szükségessé teszi, nincs kizárva a külön polgári per megindítása, mivel az összefüggés oly fokozata itten nem létezik, melynek alapján a büntető biróság egyúttal a kártalanítási kérdésre is illetékes volna. A biztosíték iránt azért volt szükség intézkedni, hogy ez által a fél, ki több részletekben nyeri kárpótlását, biztosittassék minden a vallatnál előfordulható esély ellen. A tartási összeg havonkinti fizetése czélszerüségi szempontból vétetett fel.
