Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-587. Törvényjavaslat, a hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukás esetében követendő eljárásról

54 587. SZÁM. Az 1-ső §-hoz. A kir. ügyészség közreműködése a bűnvádi eljárásban nélkülözhetlen lévén: ezen szakasz kiegészíti az 1840: XXII. törvényczikk 125. §-át azon czelból, hogy a kir. ügyész mindjárt a csőd megnyitásakor tudomást nyerjen erről, s a hatáskörébe eső szükséges lépéseket azonnal megtehesse. A szakasz utolsó pontja módosítja az 1840: XXII. törvényczikk 127., és az 1844: VII. törvényczikk 5. §-ának 6. pontját, a mennyiben a vizsgálatnak a csőd megnyitásával egyidejű megindítása végett a vizsgálóbírónak azonnal kineveztetését hagyja meg. A 3-ik §-hoz. Ezen szakasz intézkedései szükségszerű folyamatját képezik a vizsgálati eljárásnak. A mi a bűnvádi útra tartozik, arra nézve nem szükséges a perügyelőnek vagy a feleknek írásbeli perirata. A vizsgálóbíró, — a ki őket különben is megidézheti, s mint tanukat kihallgathalja mindarra nézve, a mi a büntető ügyre befolyással lehet, — az esetben, ha maguk óhajtanak előterjesztéseket tenni, egyszerűen s minden formaságok mellőzésével közvetlenül átveszi tőlük előterjesztéseiket, a mennyiben írásban foglaltatnak, vagy a vizsgálati eljárás szabályai szerint kihallgatja őket

? s vallomásaikat a jegyzőkönyvbe veszi. Az 5-ik §-hoz. Ezen szakasz második bekezdése a jelenleg fennálló rendszert lényegesen módosítja. Hogy hamis vagy vétkes bukás forog-e fenn? ez büntető kérdés. A bűnvádi eljárás pedig

r lényege és természete szerint a matorialis való felderítését követeli. — Formahiány vagy alaki hiba miatt senkit sem lehet bűnvádi utón elitélni; e téren praesuntio csak a legszűkebb határok közt engedhető meg. Elkövettetett-e hamis vagy vétkes bukás? Ez a kérdés; nem pedig az: hogy beadta-e a bukott bukása indokait? vagy letette-e a felfedező-esküt? Ha elmulasztott valamit, a mi a bűnvádi eljárás czéljából szükséges: a közhatóság coercitiv intézkedések által fogja őt kényszeríteni mindarra, a mi tőle kívántatik s a mit teljesitni köteles épen ugy, mint más bűnvádi ügyben a vádlottat. Ezt czélozza az 5. §., mely az 1840: XXII. törvényczikk 130. §-ának a), b), c), d) pontjait hatálytalanná teszi. A 7-ik §-hoz. Minthogy ezen törvényjavaslat hatálybalépte után, a csődeljárás különválva lesz a büntető eljárástól: oly intézkedés felvétele volt szükséges, mely által kikerültessék azon viszás állapot, hogy az egyik bíróság eljárása a másik bíróság intézkedése által megakadályoztassák. Ez ellenkezik a helyes igazságszolgáltatás rendszerével és a felek érdekeivel. Az összeütközés és a polgári ügy felesleges megakasztásának kikerülése végett kimondatik a jelen §-ban: hogy a polgári eljárás csak azon esetben akasztatik meg a bűnvádi eljárás által, hő oly praejudicalis kérdés intézendő el bűnvádi utón, mely nélkül a polgári ügy igazságos megítélése lehetetlen volna. Ily praejudicalis kérdés az: ha hamis követelés jelentetett be a csődbe, és a bukott azt valódinak állította. Ez büntető kérdés lévén, mielőtt a bűnvádi utón tisztába nem hozatik, a polgári bíróság nincs azon helyzetben, hogy a követelések va-