Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-611. Jelentése a képviselőház jogügyi bizottságának az ügyvédi rendtartás tárgyában beadott 289. számu törvényjavaslat tárgyalásáról

611. SZÁM. 287 az igazságszolgáltatás keretében betölteni hivatvák, szükségessé teszi, hogy az állam külön felügyeletet gyakoroljon felettük, hogy a jogaik képviseltetésére utalt polgárok érdekeinek visszaélések elleni megóvására s a létező visszaélések kiirtására külön törvényes intézkedések hozassanak. Határoztassanak tehát meg az ügyvédet és ügyfelét egymás irányában megillető jogok és kötelezettségek, állíttassák fel külön cathegoriája azon vétségeknek, melyeket kizárólagos működési körénél fogva csak ügyvéd követhet el, s hozassanak törvényszabványok azoknak megtorlására. De nem látom be sem szükségét, sem helyességet annak, hogy az állam e felügyeleti jogot s a vétségek feletti bíráskodást egy « czélra alakítandó külön hatóságnak, épen a hason- vagy ellentétes érdekek által vezérelt kartársaknak adja át. Külön bíróságok felállítása egyes osztályok felett ép ugy sértő lenne a többi honpolgárokra, mint azon osztály egyes tagjainak érdekeire nézve, s midőn a törvényhozás az igazságszolgáltatás egyszerűsítése érdekében a külön szakbiróságokat megszüntette, nem lenne czélszerü külön osztálybiróságokat teremteni. — Az ügyvédi kar kezébe adott felügyeleti jog és fegyelmi hatóság veszélyessé válhatnék majd az egyes ügyvédre — majd az általa érdekeiben sértett félre nézve, a mint az egyenlő foglalkozás és keresetmód majd ellentétes érdekeket s ebből eredő irigységet, ellenszenvet, — majd szorosabb érdekegységet s vonzalmat szül; s míg a kamarának szorosabb viszonyban álló tagjai egymás irányában helytelen kedvezést gyakorolhatnának, addig más — különösen újonnan belépő — tagok részükről oly boszantásoknak lehetnének kitéve, melyek által pályájuktól elkedvetlenittetnének. Sokkal kevesebbnek, ugy az állam, mint az ügyvédek s felek érdekeinek biztosítására egyedül megfelelőnek vélném, hogy az ügyvédek feletti felügyelet és bíráskodás a rendes állami hatóságokra s bíróságokra bizassék, s nem oszthatom azon nézetet, miszerint ily intézkedés az ügyvédi kar tekintélyének s függetlenségének sérelmére lehetne. Eltekintve attól, hogy a tekintély a személy tulajdonságaihoz van kötve, s arra más hasonfoglalkozásu egyének viselete befolyással nem bír, s hogy a törvényhozásnak nem lehet feladata egyesek vagy osztályok tekintélyéről gondoskodni: nem ismerhetem el e nézet helyességét már csak azért sem, mert a rendes hatóságok és bíróságok törvényileg megszabott illetékessége senki tekintélyének s függetlenségének nem lehet ártalmára, sőt inkább korlátozza bárkinek is függetlenségét az, ha a rendeseken kivül még más hatóságnak is bíróságnak s alá van rendelve. Nem alaposabb-e azon aggály, hogy ha az ügyvédek és jelöltek hivatásukban elkövetett vétségei feletti bíráskodás a rendes bíróságok hatásköréből elvonatik, s első-fokon az ügyvédi kamarák, másod-fokon közvetlenül a legfőbb ítélőszék fegyelmi bírósága elé utaltatik, mi által a legfőbb ítélőszék teendői is tetemesen szaporittatnának, — bíráink tekintélye szenvedne csorbát az ügyvédekkel szemben? s lehetne-e ily kivételes bíráskodást indokolni akkor, midőn a törvényhatósági tisztviselők fegyelmi vétségei feletti bíráskodás és a rendes bíróságok hatáskörébe van utasítva. Részrehaj latlan s elfogulatlan ítélkezést bárminő ügyben egyedül a bírótól lehet várni, kinek foglalkozásában megszokott objectiv gondolkozásmódja s egyéb foglalkozási s keresetmódoktól elzárt kiváló állása nyújt ez irányban biztosítékot. A tapasztalás nem igazolja azon felfogást, hogy azért, mert az ügyvéd nézete a perben eltérő lehet a biró nézetétől, s mert az ügyvéd gyakran ennek nézete ellen is tartozik a jogot védeni, a biró ellenségévé válnék az ügyvédnek. De ha már szükségesnek látszanék, hogy az ügyvéd egyenlő fokra helyeztessék a bírákkal, s hogy a vele közvetlen érintkezésben álló bíróságok netaláni elfogultságától megóvassék: ezen czél az ügyvédi kamarák külön bírósága nélkül is elérhető, ha az ügyvédek fegyelmi ügyeinek első bírósági ellátása a kir. itélő-táblák fegyelmi bíróságaihoz utasittatik. Semmi esetre sem egyeztethető azonban össze igazságszolgáltatásunk rendszerével s alapelveivel a törvényjavaslat azon intézkedése, hogy a közvétség megtorlásának hiva-