Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.
Irományszámok - 1872-611. Jelentése a képviselőház jogügyi bizottságának az ügyvédi rendtartás tárgyában beadott 289. számu törvényjavaslat tárgyalásáról
611. SZÁM. 261 611. szám. Jelentése a képviselőház jogügyi bizottságának az ügyvédi rendtartás tárgyában beadott 289. számú törvényjavaslat tárgyalásáról. A képviselőháznak 1873. évi 2506. sz. alatt kelt határozata folytán a jogügyi bizottsághoz az ügyvédi rendtartás tárgyában beadott törvényjavaslat is lett utasitva, melynek tárgyalását a jogügyi bizottság f. 1874. évi február 4-én megkezdte s mai napon befejezvén, jelentését a képviselőházhoz ezennel beterjeszti. A jogügyi bizottság eme törvényjavaslat szükségességének és sürgősségének érzetétől teljesen át van hatva, mert mindaddig, mig az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb közege, az ügyvédség rendezéséről és szervezéséről gondoskodva nem lesz, az uj organismus, mely igazságszolgáltatásunk terén részben már életbeléptetett, nagyon hiányos fog maradni. — Az ügyvédnek hivatása a jog védelme, ő deriti fel a jogviszony tényi és jogi körülményeit, s még igy egyrészt az igazságos ítélethozatalt megkönnyíti, ugy másrészt a bíróságokat és hatóságokat ellenőrzi, hogy határozataikban tévedések folytán, vagy rósz akaratból az állampolgárok jogait érvényre juttassák. — Ebbeli hivatásának az ügyvéd csak ugy felelhet meg helyesen, ha az államhatalom gondoskodik arról, hogy az igazságszolgáltatási szervezetben csak oly férfiakra ruháztassák a feladat, kik jellemük és tudományos képzettségük által hivatásuk betöltésére nézve biztosítékot nyújtanak, másrészt, ha ezen képesített férfiakból álló karnak önállósága biztosíttatik, melynél fogva a jog védelmében szabadsággal és bátran eljárhatnak. Ezen alapelvekre van a jelen javaslat is fektetve, s miután azt az igazságügyminister ur részéről már hosszas indokolás kisérte, a jogügyi bizottság a javaslat intézkedéseit részletesen indokolni feleslegesnek tartja; csupán némely főbb változtatásokat jelöl meg, melyekben az eredeti törvényjavaslattól eltér, nevezetesen: Az 5-ik §. szerint az ügyvédi vizsgára bocsátandó 4 évi joggyakorlatot kimutatni köteles Ezen joggyakorlat tekintetében a bizottság, különös tekintettel arra, hogy az illető a birói gyakorlat ágaiban is jártasságot szerezzen, legalább egy évet bíróságnál határozta töltendőnek. A 6-ik §-nál az ügyvédi vizsgára nézve félreértés kikerülése végett s az eddigi ^gyakorlat szellemében a bizottság kimondotta, hogy az ügyvédi vizsga a Fiume területére nézve fenálló gyakorlat fentartásával az állam hivatalos nyelvén teendő le. A 17-ik §-nál a bizottság az ügyvédi kamaráknál az eredeti szövegben foglalt azon határozmányt, hogy 50 ügyvédből kell egy kamarának állani, oda változtatta, hogy egy kamara legalább 30 tagot számláljon, — nehogy a nagy távolság miatt a kamarának működése felette nehezítve legyen. A 23-ik §-nál az eredeti javaslat azt tartalmazta, hogy az ügyvédi kamarának tisztviselői: titkár, ügyész és pénztárnok évi fizetést húzzanak. Miután ennek megállapítását azonban a bizottság tisztán házi ügynek tekintette, ez intézkedést az uj szövegezésben csak pérmissive fogadta el.
