Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-590. Bánya-törvényjavaslat

590. SZÁM. 129 V. FEJEZET. Az engedélyekről. A bányahatóság által adandó engedélyek az adományozástól főkép abban különböznek, hogy az adományozás által a nyert ásványokra tulajdonjog adatik, mig az engedélyek csak bizonyos oly vállalatokra jogositanak, melyek nem közvetlen az ásványok nyerésével foglalkoznak, hanem a bányászat segédeszközei gyanánt tekintendők. — Ettől kivételt csak a folyóvizek medrében űzendő aranymosások képeznek, melyek aranynyerésre vannak ugyan irányozva, azonban nem köthetők bizonyos térre, tehát sajátképeni adományozásnak tárgyai sem lehetnek. Miután a bányahatósági engedélyek oly vállalatokra vonatkoznak, melyek a bányamivelés feutartására nélkülözhetlenek, mindazon előnyökkel kell birniok, melyek a bánya-adományozásnál a törvény értelmében össze vannak kötve. VI. FEJEZET. A bányatuiajdonról s a bányatulajdonból folyó jogokról és kötelességekről. Ezen fejezet három részre oszlik: az 1-ső a bányatulajdon minémüségét; a 2-ik a bányahatósági adományozásból vagy engedélyezésből kifolyó jogokat, a 3-ik az ezen jogoknak megfelelő kötelességeket határozza meg. Az 1-sőt illetőleg a törvény azt határozza meg, hogy a bányahatósági adományozáson és engedélyezésen alapuló bányajogositványok ingatlanoknak tekintendők, s ennélfogva a bányatelekkönyvi bekebelezésnek tárgyai, valamint jelzálogi követelések biztosításául is szolgálnak. — Ezen határozat szüksége azáltal van igazolva, mivel a bányatulajdon a földbirtoktól elkülönitett vagyont képezvén, a polgári telekkönyvben nem foglalhat helyt, minden telekkönyvi bekebelezés nélkül pedig az annyira szükséges jelzálogos hitelt merőben nélkülözné. Ebből kifolyólag szükséges volt a bányatelekkönyvi birtoktestek képzése, a bányatelkek összesítése és eldarabolása; a bányamivelésre szükséges felszíni ingatlanoknak, a bányatulajdonnal való összesítése és isméti elválasztása iránt a polgári telekkönyvi rendtartás kiegészítéséül szolgáló intézkedéseket tenni; valamint azt is tüzetesen meghatározni, mi tekintendő a bányatulajdon tartozékául. A 101. §-ban még az is van kimondva, hogy minden bányatelekkönyvi, illetőleg telekkönyvi be- és átkebelezés, mely hivatalból teljesítendő, illetékmentes. E szabálynak indokai a következők: a) a kérdéses bekeblezések hivatalból történnek nemcsak az illető fél, hanem a bányászati rend érdekében is; l) a bányatelkek első bekeblezéseikért fizetendő illetékek kiszabása becslések alapján történtek, melyeknek semmi helyes alapja nem volt, a bányatelkére, tehát méltántalanul sújtották; c) a polgári telekkönyvek felállításakor az első bekeblezések szinte illetékmentesen történtek; d) az átkeblezések uj bekeblezéseknek nem tekinthetők. A 2-ik pontra nézve azon elv mondatik ki, hogy ugyanazon bányatelekben különféle szabadásványokra külön adományozás nem adható, hanem a bányatelkes jogosítva van, a telkében előforduló mindenféle szabadásványokat nyerni és tulajdonául elfoglalni. KÉPVH. IEOMÍNT. 1872—75. xii. 17