Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.
Irományszámok - 1872-590. Bánya-törvényjavaslat
590. SZÁM. 127 gyümölcseit más ne arassa. — A kizárólagos terek köralakuak, nagyságuk bizonyos korlátok között a kutató választásától függ. — A korlátok kellő arányban vannak azon legnagyobb térrel, mely esetleg a feltalálandó ásványra adományozható. — A 4-ik fejezetben meg van határozva ,hogy kőszénnél egy lelményre 800.000 Q métert, más ásványoknál 200-000, illetőleg 400000 Q métert lehet mint legnagyobb tért akkép igénybe venni, hogy a tetszés szerinti alakban választandó térnek két határpontja, kőszénnél 2000, más ásványoknál 1000, illetőleg 1400 méternél egymástól távolabb ne essék. — Ennek megfelel a kizárólagos kör legnagyobb sugara, mely kőszénnél 2000 méternél, más ásványoknál — mivel telepek vizirányosan nem birnak annyi kiterjedéssel —500 méternél hoszabb nem lehet. Egyes bányakerületekben különös bányatelkek és ezeknek megfelelő zártkörű kutatmányok voltak szokásban, melyeket jövendőre sem lehet egészen mellőzni, a miért is az ott szokásban volt kizárólagos körök méretei is megtartattak. A zártkörű kutatmányoknál az elsőbbség a bejelentés időpontjától függ akkép, hogy a későbbi bejelentőnek, ha zártköre az idősebb zártkörű kutatmány területével összevág, azon részszel kell megelégednie, mely az idősebb körön kivül esik. A zártkörű kutatmányos jogában áll, minden idegen kutatót köréből kitiltani, köteles azonban kizárólagos körének középpontját oszloppal megjelölni, és azon zártkör sugarát is kitenni, hogy mindenki tudja, mily távolságban tartsa magát a középponttól. — A kutatmányos, ki ezen kijelölést elmulasztja, felelős minden kárért, melyet másnak ezen mulasztás által okozott. Miután a zárt kutatmány köre nagyobb térre terjed, mint a minő adományozás utján nyerhető, a zártkörű kutatmányos nem gátolhatja az adományozásért folyamadó szomszédot, hogy az az adományozandó térrel a kutatmány körébe ne terjeszkedhessek; követelheti azonban, hogy neki oly nagyságú tér köralakban biztositva maradjon, milyent felkérvény által igénybe vehet. Nehogy a zártkörű kutatmány rendszere meddő elfoglalásoknak szolgálhasson eszközül, a zártkörű kutatmány érvénye három évre szorittatik, mely időtartam csak a legpontosabb okok alapján a legfőbb bányahatóság által lesz meghosszabbítható. — Ezenkivül a kutatmányos bizonyos mennyiségű munka teljesítésére köteleztetik, melynek elmulasztása ismételt bírságokkal esetleg jogvesztéssel büntettetik. III. FEJEZET. A felkérésről. IV. FEJEZET. Az adományozásról. A ki a feltalált szabad ásványok tulajdonát meg kívánja nyerni, köteles ezért a bányahatósághoz folyamodni, azaz az ásványt felkérni. — Ezen felkérvény benyújtása már elsőbbségi igényeket ád minden más későbbi felkérő irányában, valamint kizáró igényt a felkérvényben kijelölt térre. A felkérvénynek bizonyos kellékekkel kell birnia. A főkellékek közé tartozik, hogy a felkérőnek neve, a felkért ásvány, a lelpont fekvése és az adományozandó tér világosan kijelölve legyenek, azon kivül szükséges, hogy a felkért ásvány a bejelentett leiponton a felkérvény beadásakor már let}, legyen feltalálva. A bányahatósági adományozás alatt nem érthető más, minthogy a bányahatóság az általa kiadandó okmányban kijelenti, miszerint az adományosnak joga van az adományozási okmányban kijelölt .térben nyert szabad ásványokat tulajdonként elfoglalni.
