Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-574. A képviselőház tanügyi bizottságának jelentése „a középtanodai oktatásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

574. SZÁM. 5 s ennélfogva ezen alapok jogi természetének megvizsgálására, s ennélfogva ezen alapok jogi természete feleit még nem határozott. Ha tehát az ezen alapokból fentartott tanintézeteket most akár az állami tanodák közé sorozva ez által a többivel egyenlő állami intézetekké decretálnák, akár a nem állami intézetek közé számítva a kormány hatósága alól elvonnánk s nem állami intézetekké tennők: mindegyik esetben praejudicálnánk a törvényhozás azon elhatározásának, melyet maga a képviselőház is akkorra tartott fenn, midőn a alapok ügyét kellően megvizsgálta. Továbbá, ha a tanulmányi alapból (melyet kétségbevonhatlanul király alapitott) fentartott intézeteket a törvényjavaslat értelmében vett nem állami autonóm intézetek közé soroznék, s ez által az államkormány rendelkezése alól kivennők — a bizottság nem látja, hogy ez esetben kinek a hatósága alá lennének azok helyezhetők ? — A szerzetes rendek által királyi adomány fejében ellátott gymnasiumok pedig már annálfogva sem sorozhatok a törvényjavaslatban irt nem állami tanodák közé, mert ezeket az illető testületek s egyesek csupán jogosítva, nem pedig kötelezve is vannak fentartani (tehát jogukban áll, bármikor meg is szüntetni intézeteiket), mig a szerzetes rendek a nyert királyi adomány fejében kötelezvék tanintézeteiket fentartani. Mindezeknél fogva a bizottság szükségesnek látta az ily intézetek iránt a törvényjavaslatban a 2-ik §-on kívül még külön is intézkedni, s e czélra ajánlja az általa betoldott 3. §-t, valamint az annak következményeiül szükséges 35. és 41. §§-okat. A 3. §-ban tulajdonképen csak az mondatik ki, hogy ezen intézetekre nézve, a törvényhozás fentebb emiitett elhatározásáig, az eddigi gyakorlat tartatik fenn, azok az államkormány rendelkezése alatt maradnak, mint eddig voltak. Azonban ezelőtt törvény hiányában, kizárólag kormányrendeletekkel szerveztettek és kormányoztattak a kormány intézkedése alatt állott középtanodák; ezentúl pedig a kormánynak is törvény szolgáland zsinórmértékül. A mennyiben tehát a 3. §-ban foglalt intézetek helyzetüknél fogva a többi államintézetektől eltérő intézkedést igényelnek, ennek már a törvényben is ki kell fejeztetnie, s ezt czélozzák a 35. és 41-ik §§-ok. Egyébiránt a bizottság látva, hogy a 3. §-ban nevezett intézeteknek végleg el nem határozott minősége: mily nehézségeket okoz tanügyünk korszerű s a czélnak teljesen megfelelő rendezésében , tisztelettel felkéri a tisztelt házat, méltóztassék az alapok felett s az azokkal összefüggő kérdésekben minél előbb véglegesen határozni. 5. §. Nehogy a növendékek egy időben sok és nehéz tárgyak tanításával halmoztassanak el: a bizottság kijelölte a gymnasiumnak külön a 4 alsó, és külön a 4 felső osztályában tanítandó tárgyakat, de egyszersmind kijelenté, hogy nem kivan a régi értelemben vett külön al- és külön főgymnasiumot szerveztetni akként, hogy — mint a Thun-féle rendszer szerint történt, — valamennyi az alsó 4 osztályban tanított tárgy még egyszer és bővebben taníttatnék a felső osztályokban. A bizottság szövegezése szerint csupán a magyar történetnek kellene a felső osztályokban még egyszer taníttatnia. A gymnasium tantárgyait illetőleg a minister javaslatán a leglényegesebb változtatást az által eszközölte a bizottság, hogy a görög nyelvet s irodalmat — mi ott csak facultativ volt — az 5-ik osztálytól kezdve kötelezőleg vette fel. Miután a gymnasium és a reáliskola között a főkülönbség épen az, hogy a főtanodai tudományos tanulásra szükséges előképzettséget s általános műveltséget a reáliskolában, mint mondani szokták, modern alapon, s kiválóan a természettani és mathematikai ismeretek segélyével akarják a növendékekkel megszereztetni; a gymnasiumban pedig történeti alapon, a növendéket mintegy a görög ás római műveltségen keresztül vezetve fel az értelmiség azon fokára, melyről a főtanodában is a jelenkori tudományt megértheti, — és miután a gymnasiumban épen a két classikai nyelv és irodalom