Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-574. A képviselőház tanügyi bizottságának jelentése „a középtanodai oktatásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

4 574. SZÁM. törvényjavaslatot az összes szakoktatás szervezéséről, és az emiitett harmadik nemű s általános műveltséget nyújtó középiskolák állítása iránt. A bizottság azon reményben, hogy ezen indítványát a t. ház elfogadja, a hozzá utasított középtanodai törvényjavaslatot, mint csupán a gymnasiumokra és reáliskolákra vonatkozót, több rendbeli módosítással és több uj szakasz hozzátételével, újra szövegezte. A bizottság ezen saját szövegezését van szerencsénk '/. alatt mellékelve benyújtani, s elfogadásra ajánlani. A közoktatási minister ur által benyújtott törvényjavaslatnak ez uj szövegben látható változtatásait, (legalább a jelentékenyebbeket) és a beiktatott uj szakaszokat a következőkben egyenként az illető helyekre vonatkozva indokoljuk; s itt általánosságban csupán azt jegyezzük meg, hogy a bizottság a ministeri javaslatnak czélját, s alapelveit nem változtatta meg, s a mit módosított vagy hozzátoldott, az által részint a positiv viszonyokhoz óhajtott még inkább alkalmazkodni, részint pedig a javaslat elveit s czélját véli még biztosabban elérhetni. Indokolása a tanügyi bizottság szövegezésében foglalt azon szakaszoknak, melyek a minister törvényjavaslatának jelentékenyebb módositásait vagy kiegészitését képezik. C z i m. Miután a bizottsága felébb előadottak szerint ugy véli, hogy a gymnasiumokon és reáliskolákon kivül még egyéb tanintézetek is tartoznak a középtanodai oktatás körébe, a jelen törvényjavaslat pedig kizárólag a gymnasiumokról és reáliskolákról intézkedik: ennélfogva czimül megfelelőbbnek látta a .Törvényjavaslat a középtanodai oktatásról" helyett a „Törvényjavaslat a gymnasiumi a reáliskolai oktatásról" czimet alkalmazni. — A javaslat egyéb helyein is ez elnevezés vétetett fel. I. FEJEZET. 3. §. A ministeri törvényjavaslat 2. §-a az összes gymnasiumokat és reáliskolákat jogilag, s a kormányzatot illetőleg két osztályra különiti el, tudniillik az állam által fentartott állami és nem az állam által fentartott nem állami tanintézetekre. E megkülönböztetésből indulnak ki az intézetek szervezésére, igazgatására, kormányozására, s az állami felügyeletre vonatkozó összes intézkedései a javaslatnak. Az első osztályba sorozottak, mint az állam tulajdonát képező tanodák teljesen és kizárólag az államkormány hatósága alatt állnak, a második osztályba tartozók felett, a törvény értelmében, illető saját hatóságuk önkormányzatilag rendelkezik, s az államkormány csupán a felügyeletet gyakorolhatja. Azonban vannak tanintézetek, melyek jelenleg e megkülönböztetés alapján felállított két osztály közül egyikbe sem sorozhatok. Ilyenek a ministerium kezelése alatt lévő tanulmányi alapból fentartott középtanodák, és azok a gymnasiumok, melyeket királyi adományok fejében szerzetes rendek látnak el. Mindezek kezdettől fogva az államkormány hatósága alatt álltak s állanak jelenben is. A képviselőház bizottságot küldött ki a vallási és tanulmányi alapok jogi természetének megvizsgálására,