Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.

Irományszámok - 1872-566. Törvényjavaslat, a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozásáról

566. SZÁM. 319 és a nagyparti hajózásiaké a tengerészeti hatóság által, miután e hajók felett e hatóság legczélszerübben gyakorolhatja az ellenőrzést, folytonos érintkezésben állván főkép a consuli hivatalokkal folytatott levelezés folytán a külföldi kikötőkkel, s miután magára a hajó-tulajdonosra nézve épen nem jár nehézségekkel a lajstromozás, és a vele egybekötött egyéb teendők végett Fiúméba a tengerészeti hatósághoz fordulni. Kisparti hajók számára legczélszerübbnek látszott azon kikötő-hivatalra bizni a lajstromozást, melynek kerületében az illető hajó anya-kikötője fekszik, miután igy a hajózás legkevesebb terhekkel sujtatik, és azon hivatal ellenőrzése alá jut a lajstrom, mely leginkább képes a hajót folytonos figyelemmel kisérni. Hogy a hajó-lajstrom valósággal megfeleljen azon kellékeknek, melyeket rendeltetése megkiván, ós hogy megbízható tájékozást nyújtson mindazon tény-körülményékről, melyek a hajó tekintetében fontossággal birnak, szükségesnek látszott a törvényben megállapitani mindazon tételeket, melyek a lajstromba iktatandók. Ezen tételek vagy a) olyanok, melyek a hajó felismerésére mulhatlanul szükségesek ; b) vagy olyanok, melyek a hajó minőségére engednek következtetést, c) vagy a hajó tulajdonára, d) vagy nemzetiségének meghatározására vonatkoznak; e) vagy olyanok, melyeket az állam tengerészeti vagy rendészeti szempontból követel, végül f) olyanok, melyek a lajstromozás rendszere által igényeltetnek. Ezenkívül még egy rovat hagyatik esetleges további megjegyzésekre, melyek közt maga a törvényjavaslat felemlíti a hajókon, vagy a hajó-részleteken eszközölt zálogolásokat, azoknak engedményeit és törlését. A ministerium ugyan teljesen átlátja, hogy a zálogolásoknak és azok változtatásának ily feljegyzésére korántsem alapithat oly jogigényeket, milyenek a telekkönyvi bevezetések és előjegyzések által keletkeznek, miután e viszonyok jelenleg, a tengerészeti magánjog tekintetében fenálló szabályiatokban és általános jogelvekben mi alapot sem találnak; sőt teljesen ismeri azon nehézségeket, melyek a lajstromoknak e czélra való következetes használatát és azoknak a telekkönyvek természete szerinti átidomitását majdnem lehetetlenné teszik; — de tekintettel kellett lenni a tengerpartunkon hosszú évek során át kifejlődött azon szokásra, melynél fogva a hitelezők hajó-tulajdonosoknak és részbirtokosoknak nyújtott kölcsönök alkalmával, követelésük lehetőleges nyilvántartása végett legalább a hatóságnál vezetett lajstromban fel kívántak tüntetni a szolgáltatott kölcsönt ily bejegyzésekkel. Ezen szokás által már meggyökerezett gyakorlatot figyelmen kivül hagyni, vagy teljesen megszüntetni épen általános eltérjedségénél fogva nem lehetett, de nem is kellett, miután arra, hogy & bejegyzés jogi következménynyel birjon, úgyis a bejegyzett ténykörülmény bebizonyítása, illetőleg a bíróság ítélete szükséges. A törvényjavaslat a lajstromozásánál követendő eljárás azon részét, mely anyagi tartalmú, s melyből ennélfogva anyagi jogi-következmények származhatnak, szintén szabályozza. A lajstrom vezetésének alakszerűségébe a törvényjavaslat azért nem bocsátkozik, mert e tekintetben a szükséglet igényeihez képes és a lehető legegyszerűbb berendezésnek alkalmazása végett úgyis időközönkint változásokat kell engedni s ennélfogva az egész alaki eljárás legczélszerübben a törvény életbeléptetése alkalmával kibocsátandó utasítás által fog szabályoztatni. A törvényjavaslatnak eddig előadott intézkedései azon feltételeket szabályozván melyek alatt tengeri kereskedelmi hajó a lajstromba iktatás által magyar hajóvá minősíttetik; szükségesnek mutatkozott a törvényben egyúttal megállapitani azon jogokat és kötelezettségeket, melyek a hajóra nézve .ezen nemzetiségi jogosítványából erednek.