Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.

Irományszámok - 1872-563. Jelentése a képviselőház jogügyi bizottságának a kir. közjegyzőségéről szóló 290.-1873. számu törvényjavaslat tárgyában

563. SZÁM. 273 miután továbbá valamint a birói végrehajtók, mint szintén ministeri kinevezéstől függők még sem neveztetnek királyiaknak; miután végül nehezen képzelhetni, hogy a képesség, becsületesség és biztosíték által feltételezett állása a közjegyzőknek a királyi czimezés által akár tekintélyben, akár egyéb tekintetben valami kiválóbb befolyást gyakorolhatna; ugyanazért indítványozzuk: hogy a czim egyszerűen legyen: „Törvényjavaslat a közhitelű jegyzőkről." Budapest, 1874. január 29-én. Beadják: Lázár Ádám s. k., Gaál Mihály s. k., Matolai Etele s. k., bizottsági tagok. 3 *|. alatti melléklet az 563. sz. irományhoz. Különvélemény „a királyi közjegyzőségről szóló törvényjavaslat" 10., 43., 173., 178., 186. §. d) pont és 194. §§-aihoz. Alulírtak, mint a tisztelt képviselőház jogügyi bizottságának tagjai nem fogadjuk el a bizottság többsége által elfogadott azon rendelkezéseit a kir. közjegyzőségről szóló törvényjavaslatnak, melyek által a közjegyzői kamara belügyeibe s különösen a közjegyzők feletti fegyelmi hatóság gyakorlatába a királyi ügyésznek indokolatlan, sőt csak zavart és összeütközéseket, vagy épen a czél elérésének meghiusithatását okozható beavatkozási szerep adatik; — valamint átalában azon rendelkezéseit, a melyekkel a közjegyzői kamara kellő függetlensége, tekintélye és saját tagjai feletti hatósága indokolatlanul csonkittatik. Jelesül: a 10. §-t a mely szerint a közjegyző biztositékának elfogadhatósága felett a közjegyzői kamarával egyetértőleg határozna. A 43. §-t a mely szerint a biztosíték kiadásához vagy zálogjog törléséhez is a kir. ügyész meghallgatása szükséges: a 173. §-t a melyben a közjegyzői kamara egyenesen a királyi ügyész felügyelete alá helyeztetik. A 178. §-£ a mely mintegy kiegészítéséül a 10-ik §-nak, a biztosíték fenntartása és esetleg kiegészítése feletti ügyeletben és intézkedésben is a kir. ügyészt a kamarával egyenjogi tényezővé teszi; — és a 194. §-t a mely szerint a fegyelmi bíróság a helybeli kir. törvényszéki elnöknek elnöklete alatt a törvényszék két birájából s a közjegyzői kamara két tagjából alakíttatnék. Világosan kijelentjük azonban, hogy mivel a közjegyzők nem szükségképen ügyvédek is , és ezért a kamarának saját ügyésze nincsen: a 196. §-t és átalában azon rendelkezéseit a javaslatnak^ melyek szerint a fegyelmi bíróság előtt a közvádló teendőit a fegyelmi biróság székhelyén alkalmazott királyi ügyész teljesiti, tekintettel a jogérvényben fennálló 1871-iki VIII. törvényczikkre elfogadjuk. Kiípvri. IEOMÁNY. 1872/75. xi. 35