Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.

Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról

536. SZÁM. Temes és Krassó vármegyékből ekként elszakitott részek jelentékeny területtel é$ népességgel birván, határszéli fekvésüknél fogva pedig más törvényhatósághoz csatolhatok nem lévén, végre mert egy uj megye alakítására magukban elegendő szellemi és anyagi erővel birnak, ezekből mint a régi Kéve részeiből e név alatt egy uj törvényhatóság volt alakítandó. E megye Kéve nevét onnan kapta, mert a magyar tudós akadémia értesítése szerint ezen vidéken hajdan hasonnevű megye állott, sőt az uj megye egyik nagyobb községe ma is Kéve CKubin) nevet visel. Székhelyéül Versecz, mint az uj törvényhatóság legnépesebb, legnagyobb forgalmú s aránylag legkedvezőbb fekvésű városa volt kijelölendő. 21. §-hoz. Szörény vármegye területe jelentékeny ugyan, de népessége csak 105.211 lélek államadója pedig csak 130.461 frtra rúgván, az önállóság feltételeivel nem bir, kiegészítése pedig más törvényhatóságból határszéli fekvése s területi nehézségek miatt nem eszközöltethetett, ennélfogva Krassó vármegyével, mint a mely déli része elszakítása által többé szintén nem bir az önálló törvényhatóság kellékeivel, s mint a melyre fekvésénél fogva különben is utalva van, egyesítendő volt. Lúgos mint az egyesült megyék legnépesebb, aránylag legjobb fekvésű s rendes megyei épületekkel ellátott városa, székhelyül meghagyandó volt. 22. §-hoz. Zaránd vármegye területe 22 Q mértföld, népessége 63.382, államadója 109.281 frt, s igy mint jelentéktelen kisebb törvényhatóság megszüntetendő, s Hunyaddal, mint a melyre fekvésénél fogva utalva van, egyesítendő volt. Székhelyül Déva, mint központon fekvő, részint vasúttal, részint más közlekedési eszközökkel rendelkező s megyei epretekkel is bíró város, volt meghagyandó. 23. §-hoz. Belső-Szolnok és Doboka vármegyék, valamint Kővárvidék, egyenként véve kevés adót fizetvén, de különben is Doboka hosszan elnyúlván, mint különálló törvényhatóságok sem önkormányzati, sem közigazgatási szempontból fentarthatók nem voltak, s ez oknál fogva egyesittettek egy törvényhatósággá. Deés, mint különben is központ, legalkalmasabb s legnépesebb, legnagyobb forgalmú s megyei epületekkel ellátott város, mint székhely az egyesitett megyénél is megtartandó volt. 24. §-hoz. Beszterczevidék államadója 61.274 frt, Naszód vidék államadója 96.161 frt, s igy ezek csekély adójuk és és népességük mellett jövőre önálló törvényhatóságot nem képezvén, egyesítésük mulhatlan szükséges volt. De minthogy Besztercze és Naszód vidék együtt sem feleltek meg azon kellékeknek, melyek kell, hogy a jövendő törvénhatóságokban meglegyenek, ennélfogva Doboka, BelsőSzolnok, Torda és Kolozs vármegyének azon részei, melyek saját megyéjüknek zömétől vagy székhelyétől távol, s az egyesitetni tervezett két vidék közvetlen közelében feküsznek, szintén hozzájuk csatolandók és ekként Torda elnevezés alatt egy uj törvényhatóság volt alakítandó.