Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.
Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról
536. SZÁM. 67 A székhely meghatározásánál Régennek azért adatott elsőbbség, mert Naszód jelentéktelen község és törvényhatóság szélén fekszik, Besztercze jobb fekvésű város felett pedig Régen azon előnynyel bir, hogy a tervezett vármegyének legnagyobb forgalommal biró városa, s a lakosság zömének is leginkább közvetlen közelében fekszik. 25. §-hoz. Kolozs és Torda vármegyék, melyek területének nagy része keletre és székhelyüktől távol, más törvényhatóságok közé nyúlik be, s igy részint szabályozási s közigazgatási szempontokból, részint a lakosság kényelme iránti tekintetből azoktól elszakitandó és az uj Torda vármegyébe bekebelezendő volt, ezen bekebelezés után az önállóságra egyenként elegendő anyagi erővel nem birván, a felállított elvek alapján egyesitendők voltak. Aranyosszék, mint kisebb törvényhatóság önállóan fenn nem tartathatván, Torda megyébe beékelve, s Kolozsvárral forgalmi összeköttetésben levén, ezekkel szintén egyesítendő volt. Kolozsvár, mint az erdélyi részek fő- és a megye székvárosa, azon részeknek culturai, kereskedelmi tekintetben is első s jó közlekedésü, nagy forgalmú s megyei épülettel ellátott városa levén, székhelyül meghagyandó volt. 26. §-hoz. Kük üllő vármegye egy magában az önállóságra elegendő erővel nem rendelkezvén Alső-Fehér megyével, mint különben is támogatásra szorult törvényhatósággal, Küküllő vármegye elnevezés alatt egyesítendő volt. Minthogy pedig a jelenlegi Küküllő megyének az ezen §-ban megjelölt határvonaltól kelet felé fekvő része Nagy-Enyedtől, mint jövendő székhelyétől távol fekszik, s SzékhelyUdvarhely, mint a tervezett Marosmegye székhelyével jó utak által van összekötve, ennélfogva ezen rész a közigazgatás s a lakosok érdekében Maros vármegyébe volt átkebelezendő. Nagy-Enyed mint régi székhely, kedvező fekvésénél, jó közlekedési eszközeinél s élénk forgalmánál fogva székhelyül jövőre, is meghagyandó volt. 27. §-hoz. Maros, Csik és Udvarhely székek, mint kisebb számú lakossággal biró, és főleg adó tekintetében szegény törvényhatóságok, minthogy egyenként a lakosok tulterheltetése nélkül önkormányzati költségeiket fedezni képesek nem lennének, egyesítés által egy törvényhatósággá alakitandók voltak. Marosszék államadója Marosvásárhely nélkül 147.319 forint, Csikszék államadója 151.428 frt, Udvarhelyszéké pedig 151.419 frt. Székely-Udvarhely a székhelyhez megkívántató megyei épületekkel rendelkezvén — és az egyesitett székek központján fekvén, — székhelyül kijelölendő volt. 28. §-hoz. Minthogy Felső-Fehér vármegye a Királyföldön 18 darabban elszórtan fekszik, csekély államadó és népességgel bir, ugy közigazgatási és szabályozási szempontokból, mint a felállított elvek alapján megszüntetendő, s részei azon törvényhatóságokba voltak bekebelezendők, melyeknek területén feküsznek. 9* V
