Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.
Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról
• 536. SZÁM. 5. De van egy tekintet, mely a közigazgatás javitása, és a helyhatósági teljes önkormányzat kivánalmainál még sokkal fontosabb, melyet figyelmen kivül hagyni nem szabad, s ez a magyar államegységének eszméje. Állami létünk szempontjából sem szabad megengednünk azt, hogy legyenek hazánk határán belül oly külön területek, melyek bármely szempontból bizonyos kiváltságokat követeljenek maguknak, bármely külön terület fen tartása régi kiváltságok alapján, vagy annak uj külön jogokkal való felruházása, az állam egységével egyáltalában össze nem egyeztethető, sőt ha az állam egységét fentartani és biztosítani kívánjuk, kell hogy annak egyes részei isegyenlő alapon legyenek szervezve, hogy azok kivétel nélkül ugy tekintessenek, mint az ország kiegészítő részei, s hogy egymás közt ép ugy, mint az összes állam irányában egyenlő jogokkal és egyenlő kötelességekkel bírjanak. Csak ezen szempont figyelemben tartása és következetes alkalmazása biztosithatja az állam egységét, és az egésznek, ugy mint egyes részeinek, egyenlő fejlődését. 6. Mindezeken felül nem szabad mellőzni azon kérvényeket, melyek a területi beosztás, illetőleg az egyik törvényhatóságtól a másikba való átkebelezés, ugy egjes községek, mint egész törvényhatóságok részéről a képviselőházhoz és a kormányhoz benyujtattak. Ezen kérvények kimutatása a 1CH. alatt csatoltatik. A benyújtott törvényjavaslat által ezen kérvények legnagyobb része a kérvényezők kívánsága szerint nyer elintézést. A fentebb előadottak után lehetetlen azon meggyőződésre nem jutni, hogy ha a magyar államiság fennállását biztosítani, ha a közigazgatás javítását és újjászervezését keresztülvinni, ha a házipénztár behozatala által az önkormányzatot megszilárdítani akarják, akkor a törvényhatóságok területének jelenlegi czélszerütlen beosztását továbbra fentartanunk nem lehet, nem szabad. 7. Mielőtt azonban részemről a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásához fogtam volna, meg kellett szükségkép állapitanom azon alapelveket, melyek ezen munkálatnál figyelembe veendők voltak, s melyeket, a mennyire a körülmények engedték, az egész munkálatban alkalmazni igyekeztem. Az érintett alapelvek következők: a) Oly kisebb törvényhatóságok, melyeknek adómennyisége nem annyi, hogy annak egy megállapítandó százalék maximumából az önkormányzati költségek fedeztethessenek, részint más törvényhatósággal egyesittetnek, részint más törvényhatóságokba bekebeleztetnek. Ily minimumként állíttatott fel 500.000 frt államadó, mint a mely összeg után úgyis elég magas százalék kívántatik arra, hogy abból egy középnagyságú törvényhatóság közigazgatási költségei fedeztessenek. b) Azon kisebb szabad királyi város és törvényhatósági joggal felruházott városok, melyeknek saját jövedelme oly csekély, hogy az állami közigazgatás és önkormányzat költségeit a polgárok tulterheltetése nélkül elviselni nem képesek, vagy melyek nem bírnak oly kiterejdt ipar- és kereskedelmi forgalommal, mely által ily külön állásra igényt tarthatnának, mint önálló törvényhatóságok megszüntettetnek és azon törvényhatóságokba bekebeleztetnek, melyeknek területén feküsznek. c) Az egymástól külön fekvő területeknek egy tövényhatósághoz való tartozása megszüntettetett, úgyszintén oly területek sem tartozhatnak valamely törvényhatósághoz, melyek más megyébe éles beszögellést képeznek, vagy melyek megyéjüktől folyó, hegyláncz, vagy más természetes akadály által el vannak választva.
