Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.
Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról
536. SZÁM. 57 d) A tényleg fennálló nagyobb kiterjedésű megyéknek több törvényhatóságra osztása általánvéve nem czéloztatott. Kivételesen azonban Pest-Pilis és Solt, továbbá Bács-Bodrog, Torontál, végre Heves és Külső-Szolnok vármegyék az állami közigazgatás és a helyhatósági önkormányzat érdekében s a hozzájuk csatolt kerületek bekebelezése folytán két-két külön törvényhatóságra osztatni terveztetnek; ellenben mindazon megyék, melyeknél a terület, népesség, államadó és topographiai fekvés miatt változtatást tenni nem szükséges, jelenlegi határaikkal fentartatnak. e) Azon törvényhatóságoknál, melyek akár egyesités, akár bekebelezés által nagyobb változás alá esnek ; különös figyelem fordittatott arra, hogy azok a természetes határok s a meglévő s tervezett közlekedési összeköttetések tekintetbevételével oly központok szerint alakittassanak, melyek felé a lakosság közforgalmi, ipar és kereskedelmi, valamint egyéb érdekeknél fogva leginkább irányul. f) Oly vidékek és községek, melyek egy törvényhatóság szélén, saját törvényhatóságuk központjától távol és a szomszéd megye székhelyéhez közel feküsznek, ez utóbbi törvényhatósághoz csatoltattak. g) Mulhatlanul szükségesnek mutatkozik, hogy a közigazgatási járások száma és székhelye törvény által határoztassék meg. h) A törvényhatóságok területének uj beosztása s szabályozása, s ennek alapján a közigazgatási járásoknak tervezett felosztása csak akkor fog a czélnak tökéletesen megfelelni, ha ugy a bírósági, mint a pénzügyi szervezet, valamint a katonai beosztás és a közigazgatásnak egyéb ágai is ezen uj felosztásra fognak alapittatni. Ezek azon vezérelvek, melyekre a törvényjavaslat általánosságban fektetve van, és a melyek a mennyire azoknak a helyi viszonyokra való alkalmazása elhárithatlan akadályokra nem talált, a törvényjavaslatban keresztül is vitettek. 8. Ezen elősorolt vezérelvek szem előtt tartásával sem lehetett szándékom az ország területét tabula rasa-nak tekinteni, és azt a fennálló, vagy természetes határok figyelembe vétele nélkül egészen újból felosztani. — Igyekeztem^ a létező határokat fentartani ott, hol ez a felállított elvekkel összeegyeztethető volt, de nem vehettem figyelembe minden egyes törvényhatóság viszonyait különvéve, hanem kénytelen voltam ezeket a szomszéd törvényhatóságok viszonyaival együttesen mérlegelni és a munkálatnál ezekhez alkalmazkodni. Erdélyben azonban, melynek majdnem minden törvényhatóságnál oly kirivó szabálytalanságok fordulnak elő, nem lehetett a régi határok irányában ily kímélettel eljárnom, s ott gyökeres változtatásokat voltam kénytelen javaslatba hozni. Magyarország többi részeiben a következő lényegesebb változtatások fordulnak elő. Teljesen megszüntetni terveztetik és más megyék között felosztatik négy törvényhatóság, úgymint a Jászkun-kerület, Bars, Ugocsa és Csanád vármegyék. Egyesittetni terveztetnek, lehetőleg határaik épségben tartásával a következő kisebb törvényhatóságok : Mosony és Győr, Komárom és Esztergom, Árva, Liptó és Turócz, Szepesmegye és a szepesi XVI városi kerület, Abauj és Torna, Ung és Bereg, Szabolcs vármegye és a Hajdu-kerület, Kraszna és Közép-Szolnok, Hunyad és Zaránd vármegyék. Lényegesebb átalakítások a következő vidékeken hozatnak javaslatba: a) Jászkun-kerület megszüntetése által Pest- és Heves vármegyék területén, melyekből négy törvényhatóság alakittatik. Ezek közt a fennálló határok legtöbb változtatást szenvednek az ujon alakított Kun vármegye területén, melyhez Hevesmegye egy részén és a NagyKunságon kívül Bihar, Szabolcs megye és a Hajdú kerület egyes részei csatoltatnak. KBFVH. IBOMÁKT. 1872 — 75. X. 8
