Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.
Irományszámok - 1872-499. A közmunka- és közlekedésügyi magy. kir. minister jelentése az 1874. év tavaszán megindítható nagyobbmérvü közmunkák tárgyában
86 499. SZÁM. I. Állami költségen végrehajtandó oly építkezések, melyek a költségvetésekben fedezetüket nem találják. a) Uj útépítések. (1. melléklet.) 1. Barcs-kaposvári ut építése. 2. Kaposvár-boglári » 3. N.-károly-csucsai !) 4. K.-jenő-halmágyi n 5. N.-várad-dévai n 6. Szob-szeraeréti !) 7. Rozsnyó-szandeczi H 8. Turdosin-ustyei » 9. Kapi-szvidniki n 10. Keszthely-bak-regedei „ b) Uj vizi építkezések. (2. melléklet.) 1. A Temes-folyónál szükséges átmetszési munkálatok fokozása. 2. A Szamos-szabályozás nagyobbmérvü megindítása. 3. A Béga-csatornának a Tiszával leendő összeköttetése.*) 4. A volt határőrvidéki telepitvényes községek megvédésére szolgáló gátalások elkészítése.**) A Bégacsatornának zsilipes csatornává átalakítása összefüggésben áll azon vízszabályozási munkálatokkal, melyeket a temesi és torontáli vízszabályozási társulatok most készítenek. A csatorna jelenleg kedvező vízálláskor Temesvárig hajózható ; azonfelül azonban csak faszállitásra használtatik. Becskerektől a Tiszába szakadásáig 3 mértföldnyire párhuzamosan fut a Tiszával. Hogy egyrészről ezen vizi ut a vizállástól függetlenül használtathassék, s másrészről, hogy Temesvár és környéke a Bogán és Ferencz-csatornán át Bácsmegyével rövidebb irányban közlekedhessek, s hogy végül a belvizek leeresztésére biztos vízállás létesíttess sék, a Bégának Becskereken felül a Tiszával összeköttetésbe hozása és fel egész Temesvárig tartányokkal csatornává alakítása czéloztatik. Ezen tervezet kivitelére a részlettervek készen vannak, s az összes s több évek során igénybe veendő költség 3,486.000 forintra rug. Jelenben az összes munkálatokból a fenn kitett czél szempontjából a n.-becskerek-tiszai csatornának, mely mintegy 550.000 frtba kerülend, létesítését hozza a ministerium javaslatba. **) A fennállott határőrvidéki katonai hatóság ő cs. és apostoli királyi Felségé engedélyével a volt német- és szerb-bánáti határőrezredek területén lévő, s jelenleg Krassó- és Torontálmegyékhez csatolt, mindössze 131.263 43 %, 09 catastralis hold Duna árterét több telepitvényes községeknek 20 -22 évi adómentés használatra azon feltétel alatt engedte át, hogy a haszonélvezet fejében tartoznak a Duna védgátjait elkészíteni, s a Duna árterét mentesíteni. A nevezett terület ármentesítés tekintetében VII. öblözetbe osztatott be, mely öblözetek közül a Il-ik areá 7611 " :! '/ 160() hold után eső védmunkálatot teljesen bevégezte, a többi 6 öblözet azonban 869.553 •"földmunkából eddigelé 339.707 Q ölet végezett el, s hátraléka ban van 529.845 Q öl földmozgósitással. Biztos kilátás van arra, hogy ezen munkálatokból egy nagy rész, némi határidőmeghosszabbitás mellett, az érdekeltek által be fog fejeztetni; csupán a III. és IV. öblözet az, mely 6.200 hold terület után még fennlévő 265.000 • földmozgósitás befejezésére elegendő biztosítékot nem nyújt. Ez okból a kormány elhatározta, hogy ezen területből, a szerződés alapján, 5.300 hold földet a telepitvényesektől visszavesz; azon czélból, hogy a visszavett földnek, valamint a közlegelő erre eső részének értékesítéséből befolyandott 132.500 forintból a hiányzó munkálatokat saját felügyelete alatt és költségén végrehajtatja lehetőlég az öblözetek lakosai által, kik önkényt ajánlkoztak s kötelezték is magukat arra, hogy a hiányzó munkálatokat saját érdekük megvédésére teljesitik, ha a munka folyama alatt • ölenként 50 krt kapnak élelemre. A kormány ezen átöröklött ügylet ily módon való véglebonyolitását átalában az állam érdekében lévőnek tartja, mert ellen esetben a telepek fennállása s az eddigi fáradozások eredménye koczkáztatva volna. 1874-ben a munkálatnak felerésze 66.250 forint erejéig hajtatnék végre.
