Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.
Irományszámok - 1872-516. Pótjelentés a keleti vasut ügyének állásáról
224 516. SZÁM. ha csupán csak pénzkezelőnek tekintetik is, s ezt annál inkább, minthogy 1869. május 29-én Bécsbői az igazgató-tanácshoz intézett irata ez irányban semmi kétséget sem hagy fenn. Az igazgatótanács ugyanis a kormány részéről felhivatván, hogy a társulat vagyonának állásáról, az érték-papírok mi módon történt elhelyezéséről s a megállapított fizetési módozatokról felvilágosító jelentést terjeszszen elő, e tárgyban 1869. május 25-ről kelt iratával az angol-osztrák bankhoz fordult, melytől 1869. május 29-én megkapta a választ. Ezen levél, mint bizonyíték, oly fontos, hogy tartalmát a t. részvényesekkel közleni el nem mulaszthatjuk. A levél ugyanis így hangzik: „F. hó 25-ről kelt becses levelének vételét ezennel elismervén, van szerencsénk arra a következőket válaszolni: Nem ismerjük azon törvényhozási határozatokat, melyeknek alapján a m. kir. ministerium magát jogosultnak tartja (!) az értékpapírok elhelyezésére- és az illető fizetési módozatokra vonatkozó kimutatást a társulattól kivánni. Ily szabálynak létezését ennélfogva fel kell tételeznünk, s ezen feltevésből kiindulva azt hiszszük, hogy a ministerinmmál önök részéről a következők lennének közlendők: „Az alapszabályok 7. §-a szerint az alaptőke egészben véve kitesz 75,033.500 o. é. forintot ezüstben, és pedig áll: „a) 30,013.400 o. é. forint részvény alaptőkéből ezüstben, és n b) 45,020.100 o. é. forint elsőbbségi kölcsön-tőkéből ezüstben. „Ezen alaptőkéből eddig a következő összegek helyeztettek el: „1. Az egész részvénytőke, éspedig az angol-osztrák bank által 1869. január végén eszközölt nyilvános aláírás utján. A közelebbi aláírási feltételek, illetőleg a fizetési módozatok a •/. alatt idezárt aláírási programúiból vehetők ki. „2. Az elsőbbségi kölcsön 10 milliónyi névértékű részösszege, és pedig az angol-osztrák bank által Bécsben szabad kézbőli eladás utján. „3. Az elsőbbségi kölcsön 15 milliónyi névértékű részösszege és pedig a frankó-osztrák bank által Bécsben 1869. ápril havában elrendelt nyilvános aláírás utján, melynek közelebbi feltételei a 2. •/. alatti mellékletből kivehetők. „Warring testvérek, kik a magyar keleti vasút építését átvették, a pénzbeszerzésre és ennek biztosítására, valamint az épités kivitelére s a pálya teljes felszerelésére vonatkozólag a nyert engedély alapján (!!) az angol-osztrák bankkal szerződési megállapodásokat létesítettek. Ezen utóbbiak lényegükben abban állanak, hogy minden, a pálya értékpapírjainak eladásából befolyó Összegnek az angol-osztrák bank kezei közt Bécsben kell maradni, illetve nála lété teményeztet ni, és hogy az angol-osztrák bank az épités haladásának mérve szerint az építési vállalkozóknak az igazgató-tanács épités-ellenőrző bizottsága által láttamozott munka-kimutatásait folyósítja. „Minden kibocsátott részvény névértékének 64%, s minden kibocsátott kötvény névértékének 74%-al számolandó el. „Warring testvéreknek jogukban áll ugyan kötvényeket még mielőtt azok értéke érdembe hozatott volna, kivenni (illetőleg elárusítani); minden ilykép kiszolgáltatott kötvényért azonban annak 74%-át kell az angol-osztrák bank kezeihez letenniök, mely kötelezettségnek a franco-osztrák bank is, (melynek Warring testvérek 15 millió névértékű elsőbbségi kötvényt eladtak) tökéletesen megfelel, a mennyiben az érintett elsőbbségek elárusitásából kezeihez időnként befolyó összegeket az angol-osztrák banknál letéteményezni, mely utóbbi csak az egész 74% letétele után szolgáltatja ki a már teljesen befizetett darabokat. „Ezen kimutatás a m. kir. kereskedelmi mi n ist eriumnak tanúságul fog^ szolgálni, hogy a pálya építéséhez szükséges tőkék szerződésileg biztosítva vannak.
