Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.
Irományszámok - 1872-516. Pótjelentés a keleti vasut ügyének állásáról
220 516. SZÁM. zenek, olyanok t. i., melyeket önmaga szerkesztett avagy megerősített, mely eset itt fenn nem forog, miután alakuló közgyűlés nem tartatott. Utalnak továbbá az alapszabályok 31. §-ra, mely igy hangzik: „ezen alapszabályok a részvények tulajdonosait feltétlenül kötelezik." De ezen czikk csak akkor bir érvénynyel, ha az alakuló közgyűlés az alapszabályokat elfogadja, mely a jelen esetben, miután ily közgyűlés még nem tartatott, meg nem történt. Csak nem fogja valaki komolyan állítani, hogy az oly alapszabályok, melyek nem ismertetnek .azon időben, mikor a részvényekre az aláirás történt, nem is léteztek, az aláírókra kötelező erővel bírjanak! Ez, mindenesetre egy jogi szörny lenne. Ha az alapszabályok azon időben, midőn az aláirás a részvényekre történt, már léteztek volna, vagy ha az aláírási felhívásban vagy más az aláirók által alájegyzett bármely téritvényben oly záradék lett volna, hogy az aláiró alájegyzése által az illető alapszabályok határozatainak magát feltétlenül aláveti, lehetett volna csak, de csakis ezen alávetésre utalni. Igen; de ez nem történt, az alapszabályokat elfogadó alakuló közgyűlés sem tartatott, s igy nem lehet s jogilag nem szabad az alapszabályok 31. §-ra hivatkozni. Ép oly kevéssé engedhető meg az alapszabályok 54. §-ra való hivatkozás, mely szerint az •első igazgató-tanács az 52. §-ban foglalt határozatok tekintetbevétele mellett (s az egész vaspályavonal kiépítésének idejére, az épités tökéletes befejeztéig és a pálya megnyitásáig) öt évre kivételesen az engedélyesek kijelölése alapján a kormány jóváhagyásával állíttatik össze. Eme határozat is csak akkor birandott törvényes erővel, ha egy alakuló közgyűlés az alapszabályokat jóváhagyta volna, vagy ha minden egyes részvény-aláíró már eleve az aláirás alkalmával alávetette volna magát az alapszabályoknak, mi pedig nem történt. Hivatkoznak végül arra, miszerint más pályák keletkezésénél is hasonló eljárás követtetett. Eltekintve egyelőre ezen állítás helytelenségétől is, kérdjük, mi következik ebből? Bizonyára nem más, minthogy ezen más vasutak keletkezésénéli eljárás is helytelen és törvényellenes volt; de egyszersmind az is, hogy, hol nincs panaszló, ott biróra sincs szükség. Ott, hol a pálya az alaptőkéből teljesen és kifogástalanul kiépíttetik, épen nincs oka a részvényesnek panaszra ; a részvényes nem látszik megkárosítva, s igy minden alap hiányzik a törvénytelen eljárásérti kárpótlás sürgetésére. Egyébként az nem is való, hogy minden más vasút keletkezésénél is ugyanily eljárás követtetett volna. Egy párisi szerző dést, bor dereau-regulateurt, s a leendő igazgató-tanácsosoknak oly jegyzőkönyveit, mint minők az 1869. február 15., 16. és 23-diki, egyes .egyedül a magyar keleti vasút mutathat fel. Vannak vasut-részvénytársaságaink, melyeknek engedélyesei a társaságra valóban minden jogot átruháztak, s maguk részére semminemű előnyt fenn nem tartottak, sem ki nem kötöttek, — vannak vasutaink, melyeknek engedélyesei a vasút építését önmaguk vették kezeikbe, s az alaptőkét az építéshez átvették; de ők az épitést végre is hajtották, szabályszerűen, helyesen, a nélkül, hogy a részvényesek bármily kárt vallottak volna. Vannak eseteink is végre, melyeknél az engedélyesek a pálya kiépítését harmadik személyekre vagy saját szövetségük egyes tagjaira ruházták; de volt is gondjuk rá, hogy a pálya teljesen és helyesen kiépíttessék, részben az által, hogy az építési vállalkozóktól megfelelő biztosítékot követeltek, s a munkakimutatásokból megfelelő levonásokat eszközöltek — részben eddig az által, hogy a helyes kiépítésért önmaguk kezeskednek. A szőnyegen lévő esetben mind ez elmaradt. Különösen az angol-osztrák bank akarta itt a roppant nyereséget zsebre rakni, a nélkül, hogy bármi kezességet vállalna (még az időközi kamatokért sem, — miután aláírási felhívásában erről bölcsen hallgat), s azt hitte, hogy az igazgató-tanácstól nyerendő végfelmentvény által magát teljesen fedezni fogja; de ebben csalódott.
