Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.
Irományszámok - 1872-516. Pótjelentés a keleti vasut ügyének állásáról
216 516. SZÁM. az ez iránti kezességet hallgatag mellőzte. A felszerelvények zár alá vételét illetőleg megígérte, hogy az erdélyi közigazgatási hatóságokat segédkezésre utasitani fogja. Az 1871. márczius 20-iki jegyzőkönyv Lőtt építész és Bottlik főigazgató uraknak a vonalszakaszok bejárásáról szerkesztett jelentését tartalmazza. Ebből kitűnik, hogy a felszerelvények leltározása mindenütt folyamatban van, de azok becslését is el kellene rendelni; hogy továbbá több vidéken Warring testvérek ellen már korábban magánvégrehajtások foganatosíttattak, melyeket e szerint az elsőbbségi jog illeti meg, s végül constatáltatott, hogy az épitési alap a pálya kiépítésére semmi esetre sem lesz elég. A Warring testvérekkel megindított kiegyenlítési tárgyalások az 1871. már ez. 2 7-kén létrejött egyezményt, az 1871. ápril 4-ki a felszerelvényekre vonatkozó adásvételi szerződést, és az ugyancsak azokkal 1871. június 12-én megkötött végegyezményt eredményezték, — melyeknek lényeges tartalma az igazgató-tanácsnak a rendkívüli közgyűlés elé terjesztett jelentésében foglaltatik, mi okból mi, a hosszadalmasság elkerülése végett, ezen jelentésekre utalunk, s csak röviden érintjük meg, hogy Warring testvérek az igazgató-tanács által a keleti vasutrészvénytársaság nevében minden kötelezettség alól felmentettek és absolutoriumot nyertek; míg ellenben az első vonalszakasz felszerelvényei, az épitési alap maradéka, valamint az 1871. febr. 8-án kelt Warring-féle emlékiratban foglalt mindenféle kártalanítási igény a ministerium, illetőleg az állam ellen a társaságra ruháztatott át. Azonkívül 1871. ápril 21-én egyezmény köttetett az angol-osztrák bankkal, melynek lényeges tartalma az, hogy az igazgatótanács szabadon rendelkezhetik ezentúl az épitési alap még meglévő maradékával (megjegyezzük, hogy ekkor az épitési alap már csak az angol-osztrák banknál készpénzben lévő 5,593.262 o. é. írtból, a részvényekre hátralévő befizetésekből és az épitési alap által a nagyváradi állomásban teljesítendő építkezésekre, valamint a kolozsvári ideiglenes műhelyre előlegezett 392.316 frtra vonatkozó visszatérítési igényből állott.) Miután az angol-osztrák bank a Warringekkeli kiegyezést az épitési alap maradék-része ki.adásának, illetőleg rendelkezésre becsátásának megtagadása által kicsikarta, Warring testvérek beleegyezése mellett kegyes volt az épitési alap maradék-részének rendelkezésre bocsátása iránt többé akadályokat nem emelni. Az 1871. ápril 20-ki jegyzőkönyv az elnöknek a Warring testvérekkel 1871. márcz, 27-én kötött kiegyenlítésről tett előterjesztését s azon határozatot tartalmazza, hogy a társaság maga fogja az építést folytatni. Kitűnik ebből továbbá az is, miszerint ekkor mindenki meg volt már győződve arról, hogy az épitési alap távolról sem lesz elégséges a teljes kiépítéshez, s hogy e tárgyban 1871. ápril 18-án a pénz- és közlekedésügyi minister urakkal ujabb szóbeli tárgyalás tartatott, kik ezen alkalommal ugy az állam irányábani kártérítési követelésre, valamint a hiányzó épitési tőkét illetőleg nyújtandó segélyre nézve teljesen megnyugtató nyilatkozatokat tettek. S ezzel végződött a keleti vasút második nevezetes korszaka. III. Az építésnek folytatása házi kezelés alatt. Ezen lll-ik fejlődésiszakot, mely máig is tart, röviden érinthetjük, miután igen kevés érdekes mozzanatot tartalmaz. A kiegyenlítést illetőleg Warring testvérekkel és a m. kormánynyal folytatandó tárgyalásokra egy szűkebb bizottság neveztetett ki, mely eljárásáról időről-időre jelentéseket tett, a mig az 1871. július 15-iki jegyzőkönyv bizonyos tekintetben az általános végjelentést tartalmazza. A tárgyalások a kormánynyal tovább folytattattak.
