Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.
Irományszámok - 1872-516. Pótjelentés a keleti vasut ügyének állásáról
• 516. SZÁM. 215 keztében aztán, jóllehet főmérnök nem volt, munkakimutatásuk utalványozását még is megnyerték: egy emlékiratot nyújtottak át az igazgatótanácsnak, melyben a társulat s főleg a kormány elleni panaszaikat adják elő s egy körülbelől 6 milliónyi kárpótlást a múltért s emelt panaszaik orvoslásának "biztosítását a jövőre igénylik, ebben egyszersmind kinyilatkoztatván, miszerint az építést csak azon esetben folytatják, ha sérelmeik orvosolva lesznek. Nem tartjuk opportunusnak az egyes sérelmi pontok vizsgálatába bocsátkozni, mivel ezek még mindig a kormány és az igazgató-tanács közti tanácskozások tárgyát képezik és az esetben, ha kedvező egyezmény létre nem jöhetne, minden bizonynyal per utján, bíróságilag fognak eldöntetni, miután a kormány a nevezett kárpótlási összegnek csak jelentéktelen töredékét hajlandó megtéríteni. Az 1871. február 15-iki ülés jegyzőkönyve csak az 1871. febr. 8-án átnyújtott Warring-féle emlékirat feletti tanácskozmányt, s az e tárgyban hozott határozatot tartalmazza, mely utóbbi odaterjedt, hogy miután a sérelmi pontok legnagyobb része a kormány ellen van intézve, ez felhívandó lenne, miszerint az ügy megvizsgálására egy bizottságot küldjön ki s addig is segélyt nyújtana. A segélyt kérő feliratra a közlekedésügyi ministerium azt válaszolta, hogy a társaság segítsen önmagán és vegyen mindent zár alá. A Warring testvérek által emelt sérelmek megvizsgálására kiküldendő bizottságot sürgető kérelem pedig csak azt eredményezte, hogy Nyiri ministeri tanácsos ur kiküldetett. Az 1871. február 24- és 25-ki jegyzőkönyvnek a Nyiri ministeri tanácsos úrral folytatott s épen semmi eredményre sem vezetett értekezéseket és tanácskozásokat tartalmazzák s csak annyi érdekkel bírnak, hogy ezekben nyilvánitá ki a kormány képviselője — miként már fennebb is érintetett, — miszerint a párisi szerződés és bordéreau-regulateur oly benső ügyét képezik a tár saságnak, melylyel a kormánynak épen semmit sem kellett törődnie. Ez volt a válasz azon utalásra, hogy a párisi szerződés és bordereau-regulateur vala okozója -az egész szerencsétlenségnek és hogy azok a m. kormány által hallgatag jóváhagyattak. Egyébként e jegyzőkönyvek egész özönét tartalmazzák mindkét oldalról a vádaskodásoknak. Az 1871. február 27-ki ülés jegyzőkönyve az 1871. febr. 24- és 25-ki ülésben történtekrőli jelentést s a következő határozatokat tartalmazza: A pálya Warring testvérek terhére házilag kiépítendő, — az összes felszerelvény zár alá vétele s leltározása megindítandó, s a m. kormány felkérendő, hogy idevágólag előre gondoskodjék és a Warring ellen Angolhonban megindítandó perre vonatkozólag egy ottani hírneves ügyvéd véleménye kikérendő. Egyidejűleg Lőtt ur építési igazgatóul kineveztetett. Az angol-osztrák bank is felszólittatott, hogy a még meglévő építési alapot az igazgatótanács, illetőleg a társaság rendelkezésére bocsássa, mire ez válaszul adta, miszerint azt, miután Warring ez ellen közjegyzőileg óvást tett, nem teszi, s a még fennlévő építési alapot csak akkor bocsátja az igazgató-tanács rendelkezésére, ha a kormány ez iránt kezességet vállal. Az 1871. márczius 2-ki jegyzőkönyvben megemlittetik, hogy 1871. márczius 1. a közlekedés- és pénzügyminister urakkal tanácskozás tartatott, mely alkalommal mindkét minister a tényállásról értesíttetett s felkéretett, hogy az angol-osztrák banknak az általa kivánt ministeri biztosítást adják meg, — az igazgató-tanácsot a Warring ellen foganatosítandó biztosítás végrehajtásában erélyesen támogassák, — a Warring-féle emlékiratban érintett kárpótlási igényeket illetőleg az állam részéről kártérítést, a netáni tőkeszaporitásra vonatkozólag pedig támogatást nyújtsanak. Ezen jegyzőkönyv szerint mindkét minister szóbelileg reményt nyújtott a beadott kérvény teljesítésére, s az igazgató-tanácsot felhívta, hogy a felszerelvények zár alá vétele tárgyában uj kérvényt nyújtson be. Ez is megtörtént. Az uj kérvény benyujtatott, s eredménye lön, hogy bár a közlekedésügyi ministerium kinyilatkoztatá, miszerint semmi ellenvetése sincs az ellen, hogy a még meglévő építési alap az angol-osztrák bank által az igazgató-tanács, illetőleg a társaság rendelkezésére bocsáttassék, de
