Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.

Irományszámok - 1872-516. Pótjelentés a keleti vasut ügyének állásáról

516. SZÁM. 103 Ép oly kevéssé volt szabadWarringnek egy részvénytársaságot korlátoltabb jogokkal, nűnt minőkkel ő az engedély-okmány értelmében birt, alakítani, vagy más szavakkal: Ő nem volt jogosítva a jogok egy részét magának megtartani, avagy másra átruházni, s azoknak csak még fennmaradt részét engedni át az alakítandó részvénytársaságnak, miután a 21. §. határozottan kijelenti, hogy a részvénytársaság az engedélyeseknek bár minden kötelezettségét, de egyszersmind minden jogait is örökli. Az engedély-okmány 2. §. kötelességéül teszi az engedélyeseknek, miszerint az engedélyezett pálya építése és üzleténél az engedély-okmány-, az 1868-ik évi április 20-án 4973. szám . alatt kibocsátott vasut-engedélyezési szabályhoz, az ideiglenes vasúti üzletrend-, valamint minden fennálló szabályok, úgyszintén a netán előforduló ujabb változtatásokhoz és törvényekhez alkalmazkodjanak. Az engedély-okmány 5. §-a a felépítményre nézve azt határozza: hogy ennél mindazon szabályok és szabványrajzok követendők, me 1 yek az állam költségén foganatba vett vonalakra nézve megállapittattak, és a munkák és szállítások minőségének tekintetében: hogy minden, az engedélyezett pálya építése és felszereléséhez igénylendő munkák és szállítások az állam költségén foganatba vett vonalokra nézve meghatározott hasonszerü munkák és szállításokkal legalább egyenértékűen létesíttessenek, illetőleg szállíttassanak, s hogy nevezetessen a létesítendő munkák tekintetében az engedélyesek kötelezvék az építendő vonalokat és állomásokat akként létesíteni, hogy mindazon kívánalmaknak megfeleljenek, melyeket egy czélszerüen és takarékosan kezelt üzlet igényel. Ennek folytán s tekintettel a kormányi rendeletekre az engedélyesek kötelesek voltak az össszes műtárgyakat nemcsak oly módon létesíteni, hogy az úgynevezett műtan-rendőri bejárás akadálytalanul megtörténhessék, hanem minden a későbbi; úgynevezett felülvizsgálásnál netán felmerülhető hiányokat is még az építési alapból pótolni, ezenfelül még gondoskodni arról is, hogy az úgynevezett biztosítékok (melyek a külömböző műtárgyaknál a fennálló szabályok szerint gyakran évekre terjednek, s melyekkel az üzleti számlát terhelni nem szabad) fedezetüket szintén az építési alapban birják. A m. ministeriumnak pedig kötelessége volt a felett őrködni, hogy az engedély-okmány egészben szintúgy, mint részleteiben megtartassék, miként ez a dolog természetéből, de különösen az engedély-okmány alább említendő 28. §-ának rendelkezéséből is következik. Az engedély-okmány 6-ik §-a annyiban bir jelentősésggel, amennyiben majdnem megfoghatlan, miként lehetett egy 80 mértföld hosszú pálya engedélyezésénél csupán; 1 milliónyi biztosítékkal megelégedni, melyből még azonfelül az épités, illetőleg az üzlet előhaladtával egy bizonyos hányadrész vissza volt adandó. Az idézett szakasz még az okból is említést érdemel, hogy a már felemiitett 21. §-al szemben ellenmondást tartalmaz, a mennyiben ez utóbbi az engedélyeseknek részvénytársaság alakítására csak jogot ád, míg az előbbi ezt ugyanazoknak már egyenesen kötelességévé teszi, ezen szakasz szerint ugyan az engedélyesek kötelesek lesznek az engedélyezési törvény hatályba léptének napjától számított három hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész részvénytőkéje 30 százalékának befizetése biztosítva van. Az engedély-okmány 21. és 22. §§-ait összefüggéslen az 1. §-al már megvilágítottuk, s kimutattuk, hogy az engedélyesek igenis jogosítva voltak kormányi beleegyezés mellett társakat ÍS mint a vállalat részeseit mindennemű kötelezettségbeni részesedés mellett felvenni, de épen nem engedélyüket tovább engedményezne — továbbá, hogy igenis jogukban állt egy részvénytársaságot alakítani, de csak ugy, hogy ezen társaság az engedélyeseknek minden jogába is belépjen, nem pedig hogy egy megnyirbált, és sok fontos tekintetben korlátozott engedélyt nyerjen. Mint fontos momentumot kiemeljük még, hogy a 21. §. szerint a részvénytársaság alapszabályait maga tervezi, s hogy ezeknek helybenhagyása és az ország érdekei szem KÉPVH. IROMÁNY. 1872 75 IX. 25