Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.
Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése
476. SZÁM. 275 előbb is, hogy a közigazgatási kiadások 1860-tól 1865-ig átlag a bevételeknek sokkal nagyobb százalékát tették, — a horvát-szlavón küldöttség saját elismerése szerint is majdnem két annyira rúgtak — mint a mennyit ezen kiadások Magyarországban ugyanezen idő alatt a bevételekből igénybe vettek. És ezen arány azért oly kedvezőtlen Horvát-Szlavonországokra nézve, mert administrationális kiadásai aránylag sokkal nagyobbak, mint Magyarországnak hasonló kiadásai akár a népességi viszonyokhoz, akár a területhez, akár pedig a bevételekhez viszonyitsuk azokat. Azon érvet, hogy Horvát-Szlavonországok közigazgatási költségeit azon országok sajátságos területi configuratiója okozza és emeli, majdnem kétszer akkora összegre, mint Magyarországnak hasonló kiadásai: az albizottság nem tartja mérvadónak. Magyarország egyes részei is nagyon különböznek e tekintetben egymástól. A magyar állam más részeiben is fennáll a területi viszonyoknak, a geograficus helyzetnek és más körülményeknek azon különbözősége, mely az egyes részeknek közigazgatási költségeire — viszonyítva a többihez —• emelő hatást gyakorol. Horvát-Szlavonországok területi configuratiója által okozott költségtöbblet, átalában tekintetbevéve azt, hogy Magyarország más részeinél is fordulnak elő ily körülmények, oly nagy különbséget nem tesz, és ezen különbség a közlekedési eszközök fejlesztésével évről-évre csökken. Az, hogy Horvát-Szlavonországok közigazgatási kiadásai aránylag sokkal nagyobbak, mint Magyarországnak hasonló kiadásai, legnagyobbrészt azon önkormányzati különállásnak következése, melyet ezen országok élveznek. Ezen tág önkormányzati különállás, melyet a társországok a törvény alapján elfoglalnak, nagy előnyöket nyújt, de egyszersmind terhekkel is jár, a melyeket azoknak kell hordani, a kik az önkormányzat előnyeit élvezik. De következik-e ebből az, hogy azon arány, melyben a társországok a közös kiadásokhoz hozzájárulni tartoznak, és a mely összes jövedelmeik kulcsa szerint, és igy az egyedül igazságos alapon számíttatott ki, ezen alapról levétessék és az adóképesség kiszámításának más alapja kerestessék? Következik-e ebből az, hogy a közigazgatási kiadások emelkedésével szálljon a közös kiadásokhoz való hozzájárulásnak az adóképesség szerint megállapított aránya. Egyébiránt ezen közös költségek,* ugy azok melyek Magyarország és ő felsége többi országai és királyságai között, és azok, melyek Magyarország s Horvát-Szlavonországok között közösek, ez utóbbi országok érdekében is viseltetnek, a társországok bár nem közvetlen és szorosan belügyi, de azért nem kevésbé elengedhetlen és nem kevésbé fontos szükségleteinek fedezésére szolgálnak. Ezen kiadások nem szűnnek meg az ő javukra és érdekükben is teljesített költségek lenni, csak azért, mert közös czélok megvalósítására és közös szükségletek kielégítésére szolgálnak. Azt állítja a horvát-szlavón küldöttség munkálatának indokolása, hogy még Horvát- és Szlavonországok részéről 1860-tól 1865-ig a központi pénztárba oly természetű költségekre, minőket az 1868: XXX. törvényczikk közösnek jelentett ki, 1,907.762 frt. fizettetett be, addig az 1868-ban, tehát az 1868 : XXX. törvényczikk létrejöttének évében a közös költségekből Horvát- és Szlavonországokra 3,914.000 frt esik. Erre vonatkozólag azonban megjegyzi az albizottság, hogy a horvát-szlavón bizottság munkálatában 3,914.000 forint a közös kiadásokból 1868-ban csak az előirányzat szerint esett volna, tényleg azonban nem szolgáltatták be ez összeget. Az 1868-ik évnek zárszámadási eredményei alapján —• melyek egyébiránt az előirányzattól a végösszegeket illetőleg lényegesen eltérnek, biztosan állithatni, hogy Horvát-Szlavonországok azon összeget, mely a közös kiadásokból az adóképesség aránya szerint reájuk esett volna, be nem fizették, mert jövedelmeiknek e közigazgatási költségek levonása után fenmaradó része azon kiadásokat nem fedezte, s valamint 1868 előtt is csak azon összegek folytak be a közp. állampénztárba, melyek Horvát-Szlavonországok beligazgatásainak fedezése után fenmaradtak ; az 1868: XXX. törvényczikk gondoskodott arról, hogy Horvát-Szlavonországok tul ne terheltessenek, 35*
