Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.
Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése
476. SZÁM. 273 kormányzati tekintetben az összes adórendszer megállapítása, az egyenes és közvetett adók mind nemeire, mind számtételeire nézve, úgyszintén az adók kivetése, kezelése és behajtása, uj adók behozatala, valamint a közösügyek költségvetésének évi megszavazása, az azokat illető zárszámadások megvizsgálása, uj államadósságok felvétele, vagy a már meglévő államadósságok convertálása, az ingatlan államvagyon kezelése, átalakítása, megterhelése és eladása, az egye darus ságok és királyi jövedelmek feletti rendelkezés, és átalában minden oly intézkedés, mely a szent István koronája alatt álló országokkal közös pénzügyi tárgyra vonatkozik. A horvát-szlavón küldöttség munkálata szerint egyedül a közvetett adók rendszerének megállapítása és ezen adók megszabása illetné a közös országgyűlést, azoknak kezelése, kivetése, behajtása, a horvát-szlavón autonóm kormány kezébe menne át. Megszűnnék az adók behozatalának törvényhozási közössége. Az összes egyenes adók megállapítása, megajánlása, kivetése, kezelése és behajtása, ugy a törvényhozás, mint a kormányzat terén a horvát-sziavon országgyűlést és azon országok kormányát illetné, az államjavakra nézve a törvényhozás terén megszüntettetnék azon rendelkezés, hogy azoknak elidegenítése, átalakítása, megterhelése felett csak a közös országgyűlés határozhat. És megszűnnék az államvagyon kezelésének közössége. Az 1868. XXX. törvényczikknek azon rendeletétől is, mely az uj államadósság felvételére és a meglévő államadóság convertálására nézve kimondja a törvényhozás közösségét, — eltér a munkálat szövege, mert csak közösügyi czélokra felveendő államkölcsönök és ily kölcsönök convertálásának kérdéseit sorozza a közösügyek közé. A horvát-szlavón küldöttség munkálata szerint az 1868: XXX. törvényczikk azon rendeleteinak eltörlése mellett, melyek a pénzügyi egyezményre vonatkoznak, Horvát-Szlavonországok a küldöttség által javaslatba hozott 2. 87 °/ 0 arány szerint járulnának a közös költségekhez, az államadóssági járulék kivételével, melyből 574.000 frtra rugó változatlan átalányt vállalnának csak át a mindenkori törvényes valuta szerint. Jövedelmeikből a közös kiadások ezen 2. 87 °/ 0 százalékát átszolgáltatnák a magy. kincstárnak ; jövedelmeik több része belszükségleteinek fedezésére szolgálna. I. Azon arányt illetőleg, melyben Horvát-Szlavonországok a Magyarországgal közös kiadásokhoz járulni tartoznak, a horvát-szlavón küldöttség azon véleményben van, hogy az 1868: XXX. törvényczikk által megállapított arány nem helyes, és Horvát-Szlavonországok illetéktelen megterheltetését vonja maga után; mert annak kiszámításánál az egyenes és közvetett adók bevételei szolgáltak alapul, és nem a tényleg beszolgáltatott, azaz azon tiszta bevétel, mely az összes kezelési és a közigazgatási kiadások fedezése után fennmarad. A horvát-szlavón küldöttség szerint ezen kiszámítás helytelenségét az is bizonyítja, hogy a Magyarország és az ő felsége többi országai között a közösügyi kiadásokra nézve megállapított hozzájárulási arány a tiszta bevételek, azaz az 1860—1865-ig a központi pénztárba tettlegesen teljesített befizetések alapján számíttatott ki és állapíttatott meg. Ezen alapra kell tehát fektetni azon arányt is, mely Magyarország és Horvát-Szlavonországok között közös kiadások hozzájárulási arányát szabályozza, A tényleg történt befizetések, azaz azon összegek alapján számítva, melyek HorvátSzlavon országok közigazgatási kiadásainak fedezése után megmaradtak, és a melyek a közös kiadásokra tényleg fordíttattak, a horvát-szlavón küldöttség szerint az arány Magyarország részéről 86. 60 °/ 0 és Horvát-Szlavonországok részéről 3. 40 % l gnne 5 Fiume városa és keKÉPVH. IROMÁNY. 1872/75. TIII. 35
