Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.
Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése
476. SZÁM. 267 közjövedelmek szolgáltak alapul; tehát ugyanazon bruttó-bevételek, a melyek az 1868: XXX. törvényczikk által Magyarország és Horvát-Szlavonországok között megállapított hozzájárulási arány kiszámításánál alapul vétettek. El lévén ismerve e szerint a horvát-szlavón küldöttség részéről is a hozzájárulási arány helyessége és azonos sága, nem forog fenn többé eltérés a két országos bizottság között azon kulcsra nézve, melyben Horvát-Szlavonországok a közös költségekhez járulni tartoznak. A horvát-szlavón küldöttség a hozzájárulási arány módositásán kivül az 1868: XXX. törvényczikkben megállapított átalány-rendszer megszüntetését is óhajtja, mert azt a társországok érdekeire nézve hátrányosnak és a horvát-szlavón nemzetre nézve lealázónak tartja. A magyar országos bizottság abban, hogy Horvát-Szlavonországok beligazgatási költségeinek fedezésére a közös pénzügy érdemén elutasithatlan követelményei szerint határozott, de czéljának megfelelő évi 2,200.000 frtnyi bizonyos időszak tartamára egyezményileg megállapittatott, nem lát semmit, a mi a nemzeti önérzetet sértené; mindemellett azonban, ha a fennálló átalány-rendszert megszüntetni Horvát-Szlavonországok maguk kívánják: a 'magyar országos bizottság ahhoz részéről mereven nem ragaszkodik, és azon óhajtással vezéreltetve, hogy Horvát-Szlavonországoknak az általuk e tárgyban kivánt megnyugtatás megszereztessék : kész oly engedményt tenni, a mely pénzügyi szempontból nagy horderejű és a társországokra nézve jelentékeny anyagi előnynyel jár. Midőn az 1868: XXX. törvényczikk Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükségletét átalány-összegben állapította meg: biztosítékot szerzett a társországoknak arra nézve, hogy nelkülözhetlen belkiadásaik fedezéséről mindenesetre gondoskodva lesz, és hogy autonóm kiadásaik fedezésére szükséges összeg mindenkor szabad rendelkezésükre fog bocsáttatni a meghatározott összeg erejéig. Hogy mily előnyöket tartalmazott a törvény ezen intézkedése a társországokra nézve, mutatja az 1869. év, melyben a társországokra azon kedvező alapon történt számítás szerint is, melyet a négyes albizottság erre nézve tett, a Horvát-Szlavonországok jövedelmeinek 45°/ 0-a beligazgatási átalányt 187.000 frt erejéig nem fedezte. A társországok jövedelmeiknek azóta bekövetkezett növekedése azonban most már lehetővé teszi, hogy az átalány-rendszer megszüntetése mellett Horvát-Szlavonországok jövedelmeik növekedéséhez képest fokozatosan fejleszthessék háztartásukat, — és igy anyagi fejlődésük eredményeinek részeseivé is válhassanak. Az országos bizottság tehát a teljes egyetértés létrej öttének reményében, és azon nagy érdekek tekintetéből, melyek a fennforgó kérdéseknek kölcsönös megnyugtató kiegyenlítését oly annyira kívánatossá teszik, azon feltétel alatt, hogy a két országos bizottság a többi fennforgó kérdésre nézve is egyetértésre jön, hajlandó ez irányban az 1868: XXX. törvényczikk oly módosítását az országgyűlés előtt ajánlani: hogy az 1868: XXX. törvényczikkben megállapított beligazgatási átalány mellőztessék, és hatályon kivül helyeztessék az 1868: XXX. törvényczikk azon 34*
