Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.
Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése
266 476. SZÁM. A javaslat a hozzájárulási kulcs leszállításán kívül az államadóssági járulékra nézve külön kulcsot állit fel és azt hozza javaslatba, hogy az államadóssági járuléknak azon részét, mely 20,000.000 forintot meghalad — Magyarország kizárólag egyedül viselje; ezen 20,000.000 forinthoz Horvát-Szlavonországok a 2 87 / 10 o arányban járulnának. Az országos bizottság a szent István koronája alatti országok és az ő felsége többi országai és királyságai között az államadóssági járulékra létrejött pénzügyi egyességet, mely az 1867: XV-ik törvényczikkben nyert kifejezést, oly bevégzett ténynek tekinti, mely Magyarország és Horvát-Szlavonországok között a vitatás tárgyát többé nem képezheti arra nézve sem, hogy ezen országok hozzájárulási aránya ezen járulékot illetőleg külön szabályoztassék. Ezen évi járulék fizetése ép annyira közös kötelezettsége a magyar szent korona összes országainak, mint az 1867: XII. törvényczikk által közösekül kijelentett államügyekhez való hozzájárulás. Erre nézve Magyarország és HorvátSzlavonországok között a hozzájárulás más kulcsát felállítani, mint a többire, e teher közösségénél fogva sem lehet. Az országos bizottság a fenntebbieknél fogva a hozzájárulási aránynak, mely az összes egyenes és közvetett adókból befolyt állami bevételek, és igy az egyedül helyes és igazságos alapon számíttatott, megváltoztatásához nem járulhat, és nem fogadhatja el azon módositásokat, melyekkel a horvát-szlavón küldöttség a pénzügyek teljes elválasztása ezé Íjából az 1868: XXX. törvényczikkben megállapított pénzügyi egyezmény és a törvényczikk 8. §-á n a k megváltoztat ásat czélozza. A magyar országos bizottság a horvát-szlavón küldöttséggel még márczius hóban tudomásvétel végett magán-uton közölte a négyes albizottság által a pénzügyi kérdésekre nézve készített munkálatot, azon világos kijelentéssel azonban, hogy az még az országos bizottság megállapodását nem képezi. Midőn az országos bizottság négyes albizottsága e munkálatát a további tárgyalások megkönnyítése czéljából és tájékozásul a horvát-szlavón küldöttség tagjainak átadta, egyúttal kijelentette, hogy a horvát-szlavón munkálatban foglalt kérdések összessége felett együttesen fog nyilatkozni, és külön nem hajlandó a pénzügyi kérdés elintézésébe bocsátkozni. Az ezután folytatott magán-értekezletek a pénzügyi kérdésre nézve azt eredményezték, hogy a horvát-szlavón küldöttség tagjai határozottan elismerték, hogy az általuk előterjesztett munkálat azon tétele, hogy a Horvát-Szlavonországok és Magyarország között 1868-ban megállapított közös hozzájárulási arány nem azon alapon állapíttatott meg, a melyen Magyarország és ő felsége többi országai között a közösekül elismert ügyekhez való 30.70°/ 0 hozzájárulási arány számíttatott, annak tulaj donitandó, hogy a horvát-szlavón küldöttség a közösügyi költségek arányának kiszámítása végett 1867. évben kiküldve volt magyar országos bizottság jegyzőkönyvének és az e tárgyra vonatkozó eredeti okiratnak birtokában nem volt, és hogy a bemutatott eredeti okiratok és adatok alapján meggyőződik arról, hogy az 1867-ben a közös hozzájárulási arány kiszámítására nézve kiküldött országos bizottságoknak végmegállapodásaiban a 70.30% arány kiszámításánál az összes egyenes és közvetlen adókból befolyt
