Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.
Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése
264 476. SZÁM. sebe és a t. horvát-szlavón küldöttség munkálatának indokolásában felhozott érveknek ujabbi ismételt taglalásába nem bocsátkozik; csak rövid vonásokban kívánja megérinteni azon főbb indokokat, melyeknél . fogva a javaslat pénzügyi részét- el nem fogadhatta, és előadja azon javaslatokat, melyeket a pénzügyi kérdésre nézve a t. horvát-szlavón küldöttség elé terjeszt. A horvát-szlavón küldöttségnek teljesen igaza van, midőn azt állítja, hogy egy alapon kell számítani a hozzájárulási arányt mindkét arányban. Horvát- é« Szlavonországok hozzájárulási arányát Magyarországéhoz képest más alapra fektetni, a mint az szt. István koronájának összes országai részéről az örökös tartományokkal szemben számíttatott, sem igazságos, sem méltányos eljárás nem lenne. A közösügyi quota a magyar korona országai összes egyenes és közvetett adóiból befolyt bevételek alapján lévén meghatározva, azon jövedelmek alapján tehát, melyekbe Horvát-Szlavonországok bevételei is foglaltattak: más alapra fektetné azon arányt, melyben Horvát-Szlavonországok a Magyarországgal közös ügyekhez és igy a monarchiával közös költségekhez is járulnak, mint a mely árány-kulcs szerint a szt. István koronájához tartozó országok összesen a közös ügyeket viselni tartoznak, nem lehet. A négyes albizottságnak eredeti okiratokra és adatokra támaszkodó munkálata minden kétségen felül helyezte, hogy ámbár az összes közvetlen és közvetett adók jövedelme alapján teljesi szoros számítás 30 : 70-hez való aránynál kisebb 2898 %: 71-02% arányt hozott volna ki; egyezmény utján de ugyanazon alapon a 30: 70%-os arány-kulcsban történt a megállapodás és igy a Magyarország és ő felsége többi országai között a monarchia közös költségeinek fedezésére megállapított hozzájárulási arány nem a tényleges befizetések, hanem az egyenes és közvetett adók összes jövedelmei alapján a közigazgatási költségek levonása nélkül és igy a nyers jövedelmek alapján állapíttatott meg. És ugyanazon zárszámadási eredmények nyomán, melyek az örökös tartományok és a magyar korona országai részéről 7102 és 2898 % eredményezték: lett a Magyarország és a Horvát-Szlavonországok közötti arány az 1868: XXX. törvényczikk 12. §-ában megjelelt 93'5,592-201% : 6 '4>40l-799% megállapítva. A felett tehát, hogy ugyanazon alapon számíttatott a Magyarország és Horvát-Szlavonországok között az arány, a mely alapra az 1867-ik évi törvények által megállapított közösügyi quota a monarchia két államterülete között van fektetve, kétség nem lehet. Az 1868-ban megállapított közös teherviselési kulcs tehát az egyedül helyes, az más alapra nem helyezhető, és más alapon ki nem igazitható. A t. horvát-szlavón küldöttség az arány megváltoztatásán kivül a horvát-sziavon pénzügyek teljes elkülönítését hozza javaslatba, mint szerinte egyedüli módot, mely Magyarország és a társországok érdekeinek megfelelőleg, szabályozná a Horvát-Szlavonországok és Magyarország között fennálló pénzügyi viszonyokat. A horvát-szlavón bizottság által az 1868: XXX. törvényczikkben megállapított pénzügyi egyezmény módosítására nézve felállított kivánatoknak hordereje igen nagy. Azon javaslatok, melyek az összes, ugy egyenes, mint közvetett adók kivetésének, kezelésének, behajtásának a központi kormánytól elválasztását, a horvát
