Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.
Irományszámok - 1872-475. A közmunka és közlekedési- és pénzügyi ministerek együttes jelentése a keleti vasut ügyének állásáról
224 475. SZÁM. alól a társulat az építészeti igazgatóságnak még 1871. évi május 3-án 2416. sz. a. kelt értesítése értelmében felmentetett. Az ugyanott 15° szélességgel létesítendő átjáró előállításáért kárpótlás nem követelhető, mert a társulat az 1868. évi április 20-án kelt vasut-engedélyezési rendelet 10., és az 1868: LF. törvényczikk 13. §-a értelmében köteles az átjárókat mindenütt s oly szélességgel létesíteni, — a hol s a mint ezt a közlekedés fenntartása megkívánja. 27. A brassói pályaudvar elhelyezésének kérdése az építészeti igazgatóságtól 1871. évi márczius hó 31-én nyert értesítés szerint az 1871. évi márczius 29-én 4919. sz. alatti ministeri rendelettel a társulat és vállalat által kívánt értelemben döntetvén el, — a társulat ez alapon sem támaszthat követeléseket. 28. Az építészeti igazgatóságnak 1869. évi 7633. sz. irata átalánosan is csak a kisebb műtárgyakra s különösen a kiskapus-medgyesi vonal 543. szelvényénél lévő átereszre vonatkozott s ezen iratból a nagyobb hidakra következtetni annál kevésbbé lehet, mert ezeknél az árviz színe és a hídszerkezet közötti magasság különbség meghatározása minden egyes esetben csak a viszonyok és körülmények megfontolt számbavétele után történhetik meg. Nem is áll különben azon állítás, hogy aranyos-hidnál az árviz és a hídszerkezet legalsó felülete közt a kormány által helybenhagyott pályafelszin mellett 2-82 5 magasság különbség marad, miután e különbség az építészeti igazgatóságnak Czimedhez 1871. május 24-én 743. sz. a. intézett irata szerint csak l64 méterre teszen. S miután e magasság az aranyos-hidnál fennforgó helyi viszonyok megfelelő tekintetbevételével oly minimumnak tekintendő, melyen alól a pályaforgalom szakadatlanságának veszélyeztetése nélkül menni nem lehet, ez okból az emlékirat kérdéses pontjának követelése tekintetbe nem vehető. 29. A kolozsvár-kocsárdi vonalon a bejárási bizottság által tett pályaszin-emelések iránt fennforgó követelések alaptalanok, mert az engedélyokmány 3. §-ának értelmében a pályanyom és hossz-szelvény egyrészt az eszközölt elővizsgálat, másrészt pedig a közigazgatási vonaljárás által határoztatik meg. 30. A kormánynak a hidak mily módon leendő építése iránti intézkedése hivatali elődömnek 1870. évi 10.033. és 12.598. sz. rendeleteiben indokoltatott, s megvallom, a vállalat e panaszát annál kevésbbé értem, minthogy az a hidakat, háromnak kivételével, melyek építésénél a kormány intézkedése csak a legújabb időben vétetett figyelembe, az idézett intézkedésekkel homlokegyenest ellenkező módon, azaz egészen fából építette. 31. Az alagutaknak téglával való kiboltozására a társulat az emlékirat értelmében sincsen feljogosítva, ezenfelül a kérelem műtani szempontból sem indokolható. 32. A fővállalatnak az állomások s különösen a nagyváradi és gyulafehérvári állomások felszerelése körül fennforgó kártérítési követeléseire megjegyzem: a) hogy azon több felszerelési tárgyakért, melyek az I. osztály számára az építészeti igazgatóság által helybenhagyottt jegyzékben foglaltakon felül a társulat közegeinek felszólítására szállíts tattak, a fővállalatnak, vagy a társulatnak a kormány ellenében jogos követelései nem lehetnek ; b) hogy a nagyváradi és gyulafehérvári állomáson szükségesnek mutatkozó ujabb építkezések s így önként érthetőleg ezen állomások felszerelésének költségei is az engedélyokmány 24. §-a értelmében egy külön alapból fedezendők ; c) hogy a II., III. és IV. osztály számára felállított jegyzékek csekély módosításokkal a társulat ajánlata értelmében intéztettek el, s igy az idevágó panasz tárgynélkülivé vált. 33. A fűtőházak felszerelésére vonatkozó panasz most már elenyészettnek tekintendő, mert a felszerelésnek a társulat által felterjesztett előirányzata a m. kir. vasúti építészeti igazgatóság 1871,
