Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.
Irományszámok - 1872-462. Törvényjavaslat, a középtanodai oktatásról
462. SZÁM. 383 tudományok alapjára épitett életpályákra való előkészítésben áll, igy természetes következmény, miszerint a középtanodai oktatásnak is a tanulás eme végczéljához kell irányulnia. Feladata tehát nem lehet más, mint a szellemi tehetségek öszhangzatos fejlesztése s tudományos ismeretek közlése által az ifjakat az egyetemi, akadémiai és műegyetemi tanulmányokra képesíteni. A felsőbb tudományos közoktatással szemben a középtanodák két irányra oszlanak: gymnasiumokra és reáltanodákra. A gymnasiumi s reáltanodái irány különválása az emberi nem művelődésével történelmileg fejlődött; ez nem eredmény valamely csupán külsőleg feltűnő parallelismusnak, hanem inkább azon mélyen érzett szükségnek következménye, mely megkívánta , hogy a tanítás sikerének teljes biztosítására az oktatás jókor irányuljon későbbi czélja felé, s törekedjék öszhangzatos, átalános képzettséget adni oly tantárgyak által, melyek ama későbbi czéllal rokonok és ugyanezen eszmekörhöz tartoznak. Indokolja a különválást a tudományok roppant terjedelme s fejlettsége, mely a józan nevelésnek kötelességévé teszi a munkafelosztás elvéhez folyamodni, hogy a tananyagot, melyet egy ember, egy iskola meg nem birna, két iskolára bizza. De indokolja a különválást az élet követelménye is, mert tagadhatlan, hogy annak, ki nyelvész, bölcsész, történész stb. akar lenni, más előkészítésre van szüksége, mint annak, ki a gépész, mérnök, építész, vegyész magasabb ipara stb. gyakorlati pályáján óhajt működni. Amannak jártasnak kell lenni az ó-classicai irodalomban, és ugyanazért előkészítő-iskoláját a gymnásiumban találja. Ennek nagyobb szükség ujabb müveit nyelveket ismerni, melyeken a természettani és technikai művek irvák, azután sok időt fordítania a rajzolásban való ügyesség megszerzésére, mely nélkül a technikai pályán boldogulni nem lehet. Valamint a reáltanoda nem képes a jó gymnasiumot, a gymnasium sem képes jó reáltanodát helyettesíteni. Igaz ugyan, hogy a lángész akár a gymnásiumban, akár a reáltanodában utat fog törni magának czélja elérésére; ámde a tanuló nagyobb része, fájdalom, középszerű tehetségű, kikre rendkívül előnyös, sőt szükséges, hogy lehető korán taníttassanak abban az irányban, melynek utóbb életüket akarják szentelni. Vannak, kik azt hiszik, hogy a polgári tanoda van hivatva a reáltanodát vagy legalább annak alsó négy osztályát helyettesíteni. E felfogás téves. A polgári tanoda négy osztálya magában befejezett műveltségi kört nyújt, mialatt a reáltanoda, mint a törvényjavaslat által szervezve van, alsóbb osztályaibanjsehol sincs egészszé kikerekítve, s teljes egészet csak a nyolcz osztályú tanintézet képez, ebből minden szaktudomány ki van zárva, mig a polgári tanodában ilyenek felvétettek, és a természettudományok is már az iparra, kereskedésre és a gazdászatra való tekintettel taníttatnak. A polgári tanoda alsóbb polgári köröknek, tehát magának a közéletnek szolgál ugy, mint a népiskola; a reáltanoda ellenben középtanoda, mely oly tudományos pályákra készít elő, melyeknél főleg mennyiségtani és természettudományi ismeretek kívántatnak. Bármennyire is látszassák kívánatosnak, hogy valamely nemzet műveltjei valamennyien ugyanazon középtanodában nyerjék előkészítésüket, mégis minden eddigi kísérletek valamely közös középtanodai tanintézettel (pl. reálgymnasiummal) csak korcs tanintézeteket hoztak létre, melyek sem a gymnasiumot, sem a reáltanodát helyettesíteni nem tudták, és igy mind az egyik, mind a másik iránynak csak kárára vannak. Ámbár a gymnasiumi és reáltanodái iránynak szétválasztása a zsenge korban néha egyes gyermekre hátrányos, mégis átalánvéve legtöbb esetben előnyös, sőt a tanulók alapos előképzése tekintetéből okvetlenül szükséges; miért az elkülönítés Európa művelt államaiban átalánosan el van fogadva, nálunk pedig még inkább van indokolva, mint másutt.