Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-461. Törvényjavaslat, a főtanodai oktatásról

360 461. SZÁM. Melléklet a 461. számú irományhoz. A fó'tanodai tudományos közoktatás tárgyában előterjesztett törvényjavaslat indokolása. A közoktatás legmagasb fokozatát képező tanintézetek már azon oknál fogva, mert tanrend* szerük alapelvét az 1848: XIX. törvényczikkben kimondott tanítási és tanulási szabadság képezi—'főalapvonalaikban egyenlően lévén szervezendők, czélszerünek és indokoltnak találtam azokat egy törvényjavaslatba összefoglalni s ekként az. összes közoktatás rendszerét annak három fokozatához képest — a szoros értelemben vett szakiskolák kivételével, három külön törvényben megállapittatni, melynek elsejét a népoktatást szabályozó 1868: XXXVIII. törvényczikk képezi, — mig a második a középtanodákat fogja tárgyazni s a jelen törvényjavaslat a közoktatás legmagasabb fokát képező tanintézeteket foglalja magában. Minthogy pedig .azon általános határozatok, melyek a létező s hazánkban még felállitandó fotanodákra egyaránt kivétel nélkül alkalmazandók, jóval felülhaladják azokat, melyek csak egy vagy más főtanintézetre az ottani kivételes különös viszonyok miatt vonatkoznak, minthogy továbbá az öszszes főtanintézeti tanügynek rendezése s nem egyes főtanintézet szervezése forog kérdésben, czélszerünek véltem általános törvényjavaslatot készíteni, mely nemcsak valamennyi már fennálló, hanem még ezentúl felállitandó főtanintézetekre nézve is zsinórmértékül fog szolgálni. Az egyik vagy másik főtanintézetnél szükséges eltérések, a mennyiben azok már fennálló tanodákat illetnek s a nem állami főtanintézetekre vonatkozó határozatok külön szakaszokba, illetőleg fejezetekbe vannak foglalva, az ezentúl felállitandó főtanintézeteknél szükségesnek mutatkozó eltéréseket pedig azon törvény fogja megállapítani, melylyel az illető tanintézeteknek felállítása elrendeltetik. 1-5. .§. Ezen, a törvényjavaslat külalakjára vonatkozó megjegyzések után áttérve annak tartalmára az 1. §., mely elsorolja a tudományos főtanintézetek körébe tartozó tanodákat; a 2. §., mely a szerint, a mint e tanintézetek az állam vagy egyéb testületek által fenntartatnak — azokat államiakra, vagy nem államiakra osztja; a 3. §., melyben a tudományos felsőbb oktatás szervezetének, valamint magának az oktatásnak alapelveként a tanulási és tanítási szabadság állapittatik meg; s a 4. §., melyben kimondatik, hogy állami főtanodák csak külön törvénynyel állíttathatnak fel, vagy szüntettethetnek meg, hogy azok a közoktatásügyi minister hatósága alatt állanak, s hogy költségeik fedezéséről a törvényhozásuntézkedik az állami költségvetésben, minthogy oly határozatokat tartalmaznak, melyek részint az ügy természetéből folynak, részint fennálló törvényeinken s különösen az 1848: XIX. tör? vényczikkbenfalapszanak, melyben a tanulási és tanítási szabadságnak elve törvényesen kimondatik — bővebb indokolást nem szükségeinek és csak az 5. §-ra nézve, melyben a jelenlegi állami főtanodák elősoroltatnak, akarom megjegyezni azt, hogy ezek közé csak azokat véltem sorolhatni, melyek már jelenleg az állami kincstárból tartatnak fenn — kihagyván a pozsonyi, kassai, nagyváradi és győri jogakadémiákat azért, mert ezek költségei a tanulmányi alapból fedeztetnek, — melynek természete iránt a törvényhozás még nem intézkedett.