Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-461. Törvényjavaslat, a főtanodai oktatásról

461. SZÁM. 361 A mi különösen az egyetemi szervezet tagozatát illeti, azt a tanitás és összes tudományos működésre nézve, négy tudomány-karban véltem megállapitandónak, u. m.: 1-ör a bölcsészet, nyelv-és történettudományi; 2-or a mathematika-természettudományi; 3-or a jog- és államtudományi és 4-er az orvosi tudománykart. Az eddigi bölcsészeti karnak két karra, u. m.: bölcsészet-nyelvtörténettudományi- és mathematika-természettudományira lett szétosztását már a kolozsvári egyetem felállítására vonatkozó 1872. évi XIX. törvényczikk rendelvén el, nem találom szükségesnek annak e helyeni ujabb indokolását. A jog- és államtudományok egy karbani kapcsolatának további fenntartását mind a tudománynak, mind a gyakorlati életnek érdekei egyaránt kivánják. A tudománynak érdekei azért, mert a joguralom létesitése s az anyagi és szellemi érdekek előmozditása elválaszthatlan feladványait képezvén az álladalomnak, az e tárgyakkal foglalkozó s az egybekapcsolt jog- s államtudományi karban képviselt tudományok már elméleti szempontból szorosan egy befűzött ágait képezik azon egy tudományos törzsnek, és száz meg száz érintkezési pontjaik vannak; a gyakorlati élet érdekei pedig azért kivánják, mert felette kivánatos, sőt szükséges, hogy valamint azok, kik szorosan jogi pályára készülnek és ügyvédek, birák akarnak lenni, az államtudományok, ugy másrészt azok is, kik közigazgatási pályára akarnak lépni, a jogtudományok némi ismere.tével bírjanak, nem lévén a közigazgatásnak oly ága, melynél a jogtudományok teljesen nélkülözhetők lennének. Ezeket az illető hallgatók legkevesebb nehézség nélkül ugy fogják megszerezhetni, ha e tudományszakokat egy karban egyesítve találják, s nem kénytelenek az ezekből számukra szükségelt tantárgyak hallgatása végett más karhoz folyamodni. Nem következik azonban ebből', hogy e kar mindegyik hallgatójának a jog- és államtudományok mindegyik tárgyát szükségkép hallgatnia is kell, megóvja ettől a tanulási szabadság, mely szerint tanulmányait szabadon választhatja, megóvja e törvényjavaslat 24. §-ának azon határozata, mely szerint külön szigorlatok állapittatnak meg a jog-, és külön szigorlatok az államtudományokra nézve, és megóvja a 25. §., mely szerint külön államvizsgálatok rendeztetnek azok számára, kik birói vagy ügyvédi, és külön vizsgálatok azok számára, kik közigazgatási szakpályára készülnek, mi által mindegyik hallgatónak akár tudományos készültségének igazolására szolgáló, akár szakpályára képesitő okmány elnyerésére törekszik, módjában és szabadságában áll egyedül csak azon tanulmányokkal foglalkozni, melyek kitűzött czéljának valósítására megkívántatnak. A hittudományi kart nem vettem fel az egyetem tagozatába, mert a hittudomány oktatása,. a mennyiben e tudomány művelése változatlanokul felállított hitelvekre van utalva, nem az állam, hanem minden egyes hitfelekezet jogai és kötelességei közé tartozik; a mennyiben pedig a hittudomány szabad művelésének enged tért, s a tudomány"magasabb fejlesztését eredményezheti, egyetemi képviseltetése a bölcsészettörténelmi és jog-államtudományi karban is biztosítva van. A budapesti egyetemnél azonban, mivel az egyetem vagyonában lévő katholikus, illetőleg kath. czélra tett alapítványok iránt a törvényhozás még nem intézkedett, ennek megtörténtéig az ezen egyetemnél kapcsolatos fenntartását követeli azon alapítványok rendeltetése, melyek különösen kath. czélokra tétettek, s az egyetem összes vagyonába beolvasztva, ezzel még eddigelé együttesen kezeltetnek. 8-9. §. Az egyetem főfeladata a tudomány művelése, fejlesztése és terjesztése, e mellett azonban egyszersmind oly intézet, mely hivatva van a gyakorlati szakpályákra is megadni a szakségelt képesítést. Hogy az egyetem ezen utóbbi hivatásának is megfelelhessen, a szorosan tudományos igényeknek szolgáló előadások mellett oly intézetekről kell gondoskodnunk, melyek a gyakorlati kiképzést KÉPVH. IBOMÁNY. 1872/75 vn. 46