Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.
Irományszámok - 1872-461. Törvényjavaslat, a főtanodai oktatásról
4G1. SZÁM. 349 Hivatali hanyagság és erkölcsi vétség esetében a vádlott tanár felett külön fegyelmi bíróság ítél. 18. §. A fegyelmi bíróság az egyetem összes tanárai közül sorshúzás utján választott tizenöt tagból áll, kik közül visszavethet a vádlott négyet, és a vádló is négyet. Azon tagok, kik a vádlott és a vádló visszavetése után fennmaradnak, saját kebelökből elnököt választanak és szavazattöbbséggel ítélnek. A vizsgálat teljesítése iránt az egyetemi tanács intézkedik, s e czélra azon tanárok közül, kik sorshúzás utján nem jutottak a bíróságba, kiküld egy, vagy ha az ügy minősége kívánja, több tagot ; kik a vizsgálatot teljesitik, s ennek befejeztével a vizsgálati iratokat átadják a bíróság választott elnökének további eljárás végett. Minden, ezen bírósághoz tartozó esetekben hivatalból vádló azon kar dékánja, melyhez a vádlott tartozik. Azonban vádat emelhet az illető tudománykar is szavazattöbbséggel választott megbízottja által. Ha fegyelmi eljárás dékán ellen indítandó meg, akkor az egyetem rectora, vagy az illető tudománykar tanártestületének szavazattöbbséggel választott megbízottja emelhet vádat. A rector ellen bármelyik dékán, vagy bármelyik tudománykar tanártestületének szavazattöbbséggel választott megbízottja léphet fel vádlóul. A vád alá helyezést s a fegyelmi bíróság megalakulását vádló kívánatára az egyetemi tanács rendeli el. A fegyelmi bíróság ítélete, ha a vádlott bűnösnek találtatik, szólhat annak tanári állomástól való elmozdítására vagy nyugalomba helyezésére. A rendszeresen alkalmazott, ugy mint a magántanárok előadásainak rendszerére, irányára és szellemére vonatkozó bíráló nyilatkozatok nem képezhetik az egyetemi fegyelmi bíróság Ítéletének tárgyát, minélfogva az ilyen esetekben vagy ilyen indokokból hozott ítélet a közoktatási minister által megsemmisíttetik. 19- §• Az egyetemi hallgatók vagy rendesek vagy rendkívüliek. Rendes hallgatók azok, kik az egyetemi tanulmányok hallgatására szükségelt előképzettséget középtanodai bizonyitványnyal igazolják, s ennek alapján az illető tudománykar t anfolyamára rendes liallgatókul beíratnak. Rendkívüli hallgató bárki lehet, ki életének legalább 16-ik évét túlhaladta, s valamelyik kar tanfolyamára, vagy ott előadott, akár csak egy tantárgy hallgatására is, a megszabott tandíj lefizetése mellett magát beíratja. Rendkívüli hallgatók nem tartoznak előképzettséget kimutatni, s ha kívánják, az általuk választott előadások látogatásáról s tanúsított szorgalmukról szintén' kapnak bizonyítványt. 20. §. Az egyetemi hatóságokat képezik: 1. Az egyes tudománykarok tanártestületei. Ily testület áll az illető tudománykar összes rendes és rendkívüli tanáraiból, s a karbeli magántanároknak általok választott két képviselőjéből. Mindegyik testület élén a kar dékánja áll, kit a testület a karbeli rendes tanárok közül évenkint választ; 2. az egyetemi tanács, melynek tagjait, számszerint tizenkettőt, valamennyi karok összes rendes és rendkívüli tanárai, s a magántanároknak általuk karonkint választott két-két képviselője az egyetemi rendes és rendkívüli tanárok közül évenkint választják, akként, hogy minden kar legalább két tanára által legyen az egyetemi tanácsban képviselve.
