Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-461. Törvényjavaslat, a főtanodai oktatásról

300 461. SZÁM. Az egyetemi tanács élén a rector áll, kit ugyanezen választók évenkint az egyetemi rendes tanárok közül választanak. 21. §. A tudománykarok tanártestületei szakkérdésekben, továbbá személyzeti és egyéb belügyeikben egymástól független s egyenjogú egyetemi hatóságot képeznek, s mindezekben az egyetemi tanács befolyása és felülvizsgálata nélkül önállóan' járnak el. Az egyetemi tanács az egyetemnek igazgató hatósága. Hatásköréhez az egyetem testületi, közigazgatási s mindazon ügyeinek tárgyalása s intézése tartozik, melyek valamennyi kart közösen érdekelnek. 22. §. A tanár a tantárgyak előadásában azok szellemére, irányára és terjedelmére nézve meggyőződését szabadon követheti; köteles azonban a tananyagot ugy osztani be, hogy a szakpályára készülő hallgatók azon i dőszak alatt, mely az állami, vagy szigorlati vizsgálatokra bocsáttatáshoz kívántatik, az illető tudományszakkal megismerkedhessenek. A hallgatók saját választásuk szerint bármelyik tantárgyra, tetszésök szerinti sorrendben s bármelyik tanár előadásaira irathatják be magokat. Azon hallgatóknak, kik tudori szigorlatokat vagy államvizsgálatokat akarnak letenni, tanulmányaik berendezésére nézve irányadóul szolgál a szigorlati rend, s illetőleg az államvizsgálati szabályzat. os 8 A hallgatóknak az előadások látogatásában kifejtett buzgalmukról az illető rendes, rendkívüli, helyettes és magántanárok minden tanfélév végével egyenlő érvényű szorgalmi bizonyítványt állítanak ki. A módozatot, mely szerint a tanárok hallgatóik szorgalmát és előmenetelét bírálat alá vehetik, az összes tudománykarok tanártestületeinek meghallgatásával a közoktatásügyi minister állapítja meg. 24. §. Az egyetemi hallgatók tudományos készültségének igazolására a tudori szigorlatok szolgálnak, melyek mindenkor nyilvánosan tartatnak. A jog- és államtudományi karnál a jogi és politikai tudományokból külön szigorlatok tartatnak, s mindegyike után külön tudori oklevelek adatnak ki. A bölcsészet-, nyelv-, történettudományi és a mathematikai természettudományi karnál a tudori oklevélnek elnyerése írásbeli munkálathoz és szóbeli vizsgálathoz van kötve; mindkettőnek tárgyait a szigorló szabadon választhatja. A szigorlatok tárgyaiul tartozik azon tanszakon kívül, melyre Írásbeli munkálata vonatkozik, az illető egyetem bölcsészet-, nyelv-, történetttudományi vagy mathematikai természettudományi karnál rendszeresen előadott tudományok közül még legalább kettőt kijelölni. Azon tudományszak, mely a szigorló Írásbeli munkálatának tárgyát képezi, szigorlati főtárgynak tekintetik, melyre a szigorlatnál a fősuly fektetendő. Az oklevél ezen szigorlatok alapján bölcsészettudori czim alatt adatik ki. Az oklevélben a tárgyak, melyekre a vizsgálat vonatkozott, egyenkint megnevezendők, s a fenntebb emiitett főtárgy különösen kiemelendő. Ezen szigorlatok tartására, s a tudori oklevél kiadására a bölcsészet-, nyelv-, történettudományi és mathematikai természettudományi karok egyaránt jo-