Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-461. Törvényjavaslat, a főtanodai oktatásról

S43 461. SZÁM. A képesítés (habilitatio) körüli eljárást a közoktatási minisíer külön rendelet utján szabályozza. Tanítók azok, kik oly tanszak előadásával foglalkoznak, melyre főleg gyakorlati ügyesség kívántatik (rajz, tornászat, gyorsírás). Ide tartoznak az élő nyelvek tanítói is, a mennyiben tantárgyukat nem tudományos szempontból, hanem csak a gyakorlati használat tekintetéből kell előadniok. 14. §. A rendes és rendkívüli tanárokat az illető tudománykar meghallgatása után a közoktatásügyi minister előterjesztésére ő felsége, a tanítókat pedig szintén az illető kar meghallgatása után a közoktatásügyi minister nevezi ki. A helyettes tanárokat a közoktatásügyi minister jóváhagyása mellett az illető tudománykar tanártestülete alkalmazza. A tanársegédeket az illető tanár javaslatára a tudománykar tanártestülete nevezi ki. Magántanárok korlátlan számmal alkalmazhatók. Azonban, ha a magántanár a jogosítványtól számított két év alatt meg nem kezdi előadásait, vagy azok megkezdése után két éven át legalább fél tanévig előadást nem tart, magántanári jogosultsága megszűnik. 15. §. A rendes és rendkívüli tanárok, továbbá a helyettes tanárok és a tanítók évi fizetést és a hallgatók által fizetendő tandijat húznak; a tanársegédek csak évi fizetésben, és a magántanárok csak előadásaik tandijában részesülnek. A közoktatásügyi minister azonban jeles magántanároknak, kik oly tanszakot adnak elő, melynek előadása a felsőbb tudományos oktatás érdekében óhajtandó, de kik tantárgyuk természeténél fogva csak kevés hallgatóra számithatnak, vagy kik önálló búvárkodásuknak az irodalom terén jeleit adták, az illető tudománykar meghallgatása után, bizonyos időszakra kivételkép dijt rendelhet. A rendes és rendkívüli tanárok évi dija minden ötödik szolgálati év után növekedik; a szolgálati évek száma azon évtől számíttatván, melyben működésüket mint helyettes, rendkívüli, vagy rendes egyetemi tanárok megkezdették, és azt szakadatlanul folytatták. Az évi fizetések és ötödévi pótlékok az állami költségvetésbon határoztataak meg; a tandijakat pedig, a tudománykarok meghallgatása után, a közoktatásügyi minister állapítja meg, s meghatározza azon feltételeket, melyek alatt a tandíj elengedtetik. 16. §. A rendes és rendkívüli tanárok és a tanítók nyugdíjra jogosított állami tisztviselőknek tekintetnek. A nyugdíjrendszer külön törvényben állapittatik meg. 17. §. A rendes és rendkívüli tanárok éltök hosszára neveztetnek ki, és közbüntény, hivatali hanyagság vagy erkölcsi vétség eseteit kivéve, el nem mozdittathatók, sem pedig beleegyezésük nélkül, kivéve öregségi elgyengülést vagy oly betegséget, mely a tanári működésre teljesen alkalmatlanná teszi, nyugalomban nem helyezhetők. Bűntény esetében a köztörvény intézkedik, s a rendes bíróság határoz a tanár állása felett is; tanári működése azonban már a birói vizsgálat megkezdésekor felíaggesztetik.