Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.
Irományszámok - 1872-442. Ministerelnök előterjesztése, Magyar- és Horvát-Slavonországok közötti leszámolás tárgyában
442 SZÁM. 247 szagokat fogja terhelni, valamint az 1868 és 1870-iki években Magyarországtól nyert előlelegek után is számításba hozandó. c) Miután a miniszterelnökség és a felség személye körüli miiiisterium összes költségei, továbbá a pénzügyi, közlekedési, kereskedelmi és honvédelmi ministeriumok központi igazgatási költségei, úgyszintén a központi állampénztár, a statisztikai hivatal (ez 1870 után keletkezetkezett) a posta- távírda főigazgatóságok és a honvéd főparancsnokság kiadásai közösökül lettek elismerve, átalában azon elvből, melyet a vegyes bizottság a közösekül tekintendő ügyekre nézve elfogadott, s a melyekre vonatkozó megjegyzésünket alantabb lesz alkalmunk előadni, önként következik, hogy az ezen fejezetekre, illetőleg czimekre eső nyugdijaknak is mint közös kiadásoknak, leszámolási tárgyat kell képezniök, következőleg: hogy a pénzügyi és kereskedelmi minisztérium központi nyugdijai, továbbá: a központi állampénztár, a posta és távírda főigazgatóságok és a honvéd főparancsnokság nyugdijai is, a melyek a leszámolásból hiányzanak, a magok helyén felveendők lettek volna. A nem közös, hanem Horvát-Szlavonorságok külön jövedelmeit terhelő kiadásokra vonatkozó nyugdijak közül is csak a pénzügyi igazgaztást illetők vétettek saját helyükön tekintetbe, a posta- és távirdanyugdijak már a kezelési költségek közt lettek elszámolva, a többi czimekre pedig nevezetesen: az államépitészeti hivatalokra, a bányakapitányságokra, a kerületi honvédparancsnokságokra és honvédcsapatokra eső nyugdijak egészen kihagyattak. d) A kiegyezési törvény 8-ik §-a értelmében a közös czélokra felvett államadósságok Iközösek, és miután a vasutak ügye, továbbá azon állami utak és folyók ügye, a melyek Magyarországot és Horvát-Szlavonországokat közösen érdeklik, az idézett törvény 9-ik §-a szerint közös, az 1868-ik évben felvett vasúti kölcsön után 1869. és 1870-ik évekre fizetett évi járadék, a mennyiben az a vasutak jövedelméből vagy a kölcsönnek más saját bevételével fedezve nem lett, a közös kiadások közé lett volnafelveendő, valamint azon kiadások is, melyeket a közös állami pénztár az emiitett utakra és folyókra fordító 11. Azon kérdésre vonatkozólag, melyekre nézve a leszámolási elvek megállapítására kiküldött bizottságban eltérő vélemények nyilvánulván, közös megállapodás nem jött létre, a mi tanúsítja azt hogy e leszámolások még se nem teljesek, se nem bevégzettek, az állami számvevőszék azon véleményben van. hogy azon kérdést illetőleg: vájjon az 1868 évi hitel rovására az [1868. évben utalványozott, de 1869-ben kifizetett, valamint az 1868. évi hitel rovására az 1869. évben utalványozott és kifizetett belko rmányzati kiadások beszámithatók-e azon 2,200.000 forint átalányba, mely Horvát-Szlavonországoknak beligazgatási szükségleteik fedezésére 1869-ik évi január 1-től fogva szolgáltatandó ki? miután az 1868. évi zárszámadás, mely az 1868. évi hitel rovására 1869-ben történt utalványozásokat és fizetéseket is magában foglalja, az abban kimutatott tulkiadásokra nézve az országgyűlés által már végleg elintéztetett, és csakis az állami számvevőszék által teljesített számtani felülvizsgálat áll még tárgyalás alatt, a dolog természetéből és az 1868. évi XXX. t. ez. világos rendeleteiből is az következik, hogy az 1868. évi hitel rovására utalványozott, fizetett és elszámolt összegeket az 1869-iki hitelt képező és külön törvényen alapuló átalány rovására átruházni nem lehet. Azon kérdésre nézve, mely nyugdijakat tartoznak Horvát-Szlavón országok viselni? az állami számvevőszék azon véleményben van. hogy a nyugdijak a rendes állami