Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-442. Ministerelnök előterjesztése, Magyar- és Horvát-Slavonországok közötti leszámolás tárgyában

442 SZÁM. 247 szagokat fogja terhelni, valamint az 1868 és 1870-iki években Magyarországtól nyert előlelegek után is számításba hozandó. c) Miután a miniszterelnökség és a felség személye körüli miiiisterium összes költségei, továbbá a pénzügyi, közlekedési, kereskedelmi és honvédelmi ministeriumok központi igazgatási költségei, úgyszintén a központi állampénztár, a statisztikai hivatal (ez 1870 után kelet­kezetkezett) a posta- távírda főigazgatóságok és a honvéd főparancsnokság kiadásai közösökül let­tek elismerve, átalában azon elvből, melyet a vegyes bizottság a közösekül tekintendő ügyekre nézve elfogadott, s a melyekre vonatkozó megjegyzésünket alantabb lesz alkalmunk előadni, önként követ­kezik, hogy az ezen fejezetekre, illetőleg czimekre eső nyugdijaknak is mint kö­zös kiadásoknak, leszámolási tárgyat kell képezniök, következőleg: hogy a pénzügyi és kereskedelmi minisztérium központi nyugdijai, továbbá: a központi állampénztár, a posta és távírda főigazgatóságok és a honvéd főparancsnokság nyugdijai is, a melyek a leszámolásból hiányzanak, a magok helyén felveendők lettek volna. A nem közös, hanem Horvát-Szlavonorságok külön jövedelmeit terhelő kiadásokra vo­natkozó nyugdijak közül is csak a pénzügyi igazgaztást illetők vétettek saját helyükön tekintetbe, a posta- és távirdanyugdijak már a kezelési költségek közt lettek elszámolva, a többi czimekre pedig nevezetesen: az államépitészeti hivatalokra, a bányakapitányságokra, a kerületi honvédparancsnokságokra és honvédcsapatokra eső nyugdijak egészen kihagyattak. d) A kiegyezési törvény 8-ik §-a értelmében a közös czélokra felvett államadósságok Ikö­zösek, és miután a vasutak ügye, továbbá azon állami utak és folyók ügye, a melyek Magyarországot és Horvát-Szlavonországokat közösen érdeklik, az idézett törvény 9-ik §-a szerint közös, az 1868-ik évben felvett vasúti kölcsön után 1869. és 1870-ik évekre fizetett évi járadék, a mennyiben az a vasutak jövedelméből vagy a kölcsönnek más saját bevételével fedezve nem lett, a közös kiadások közé lett volnafelveendő, valamint azon kiadá­sok is, melyeket a közös állami pénztár az emiitett utakra és folyókra for­dító 11. Azon kérdésre vonatkozólag, melyekre nézve a leszámolási elvek megállapítására kiküldött bizottságban eltérő vélemények nyilvánulván, közös megállapodás nem jött létre, a mi tanúsítja azt hogy e leszámolások még se nem teljesek, se nem bevégzettek, az állami számvevőszék azon véle­ményben van. hogy azon kérdést illetőleg: vájjon az 1868 évi hitel rovására az [1868. évben utalványozott, de 1869-ben kifizetett, valamint az 1868. évi hitel rovására az 1869. évben utalványozott és kifizetett belko rmányzati kiadások beszámithatók-e azon 2,200.000 forint átalányba, mely Horvát-Szlavonországoknak beligazgatási szük­ségleteik fedezésére 1869-ik évi január 1-től fogva szolgáltatandó ki? miután az 1868. évi zárszámadás, mely az 1868. évi hitel rovására 1869-ben történt utalványozásokat és fizetéseket is magában foglalja, az abban kimutatott tulkiadásokra nézve az országgyűlés által már végleg elintéz­tetett, és csakis az állami számvevőszék által teljesített számtani felülvizsgálat áll még tárgyalás alatt, a dolog természetéből és az 1868. évi XXX. t. ez. világos rendeleteiből is az következik, hogy az 1868. évi hitel rovására utalványozott, fizetett és elszámolt összegeket az 1869-iki hitelt képező és külön törvényen alapuló átalány rovására átruházni nem lehet. Azon kérdésre nézve, mely nyugdijakat tartoznak Horvát-Szlavón országok vi­selni? az állami számvevőszék azon véleményben van. hogy a nyugdijak a rendes állami

Next

/
Thumbnails
Contents