Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.
Irományszámok - 1872-407. Horn Ede képviselő törvényjavaslata, a részvénytársulatokról
407. SZÁM. 357 . Magyarázatra, azt hiszem, nem szorul ezen intézkedés azok előtt, kik a divatos eljárást ismerik. Tudják ezek, hogy épen ezen tömeges, minél előbb s a lehető legnagyobb felülfizetéssel foganatosítandó másodkibocsátás képezi az alapitási roham főingerét s az ebbeli, a közönség kizsebelésére irányult szédelgés leghathatósabb eszközét. Eziránt szükségesnek tartjuk a szigorú intézkedést. Hallgat ellenben a mi törvényjavaslatunk, a terjedelmesség daczára, melylyel több külföldi törvény eziránt intézkedik, a részvények vagy részletjegyek eredeti elhelyezéséről: a törzsaláirók vagy "alapítók összehozásáról a kezdeményező, illetőleg kezdeményezők által. Ez, nézetem szerint, nem a részvénytársulati lörvény keretébe való. Megelőzi ez a társulat alakulását; magánügynek tekintendő, a mennyiben a kezdeményezők eljárása vétkes, ez a közönséges kereskedelmi vagy büntető törvény alá esik. A részvénytársulatoknak szentelt külön törvény a társulatot csak megalakulásától kezdve veheti intézkedéseinek tárgyául. Jeleztük már az intézkedéseket, melyek segitségével a mi törvényjavaslatunk az alakulásra vonatkozó cselekvények komolyságát s becsületességét biztositani iparkodik. Külön kiemelendőnek véljük a két utóbbi franczia törvényből (1863. s 1867>), lényeges módosításokkal ugyan, átvett intézkedéseket azon esetre vonatkozólag, midőn az alaptőke nem áll egészen készpénzben, vagy midőn a társulat már alakulásakor s alakulása által külön terheket vállal magára (5. §.). Igaz, hogy e második közgyűlés szükségessége késlelteti a vállalat végleges megalakulását; de nem szabad elfelejteni, hogy e szükségesség csak az érintett kivételes esetekben áll elő, hogy épen az ilyen természetű alakulás, hol a tisztánlátás sokkal nehezebb, mint a csupa készpénzből álló alaptőke esetében, tágas tért nyit a társulat s a részesek megcsalására, s ezért kettős elővigyázatot parancsol; végül, hogy e kivételes késleltetés tekintetbe alig jöhet szemben az idővesztéssel, melylyel a fennálló rendszer alatt az engedély kivivása majdnem minden alakulandó vállalatra nehezedik. V. Mihelyest a törvény, átalános intézkedései által arról gondoskodott, hogy komoly érdekeltek által alkottassák a részvénytársulat, s hogy az alakulásnál biztositva legyen az érdekeltek hozzájárulása s a törvény tiszteletben tartása, feladatát ezen irányban kimerítette. Az alakuló közgyűlés szabad tetszése s itélőtehetségére hagyandók a társulat szervezése, a vállalat berendezése s vezetése. Szintúgy teljes szabadság engedendő a későbbi közgyűléseknek a czélszertieknek vélt módositások s ujitások meghatározása s foganatosítására. Észszerű kifolyása ez, ugy gondolom, a jelzett alapelvek- s vezéreszméknek. A törvény erre nézve legfelébb pótlólag, kisegitőleg eljárhat: bizonyos megállapítások által, melyek a társulat működhetésére nélkülözhetlenek, s mégis történetesev kimaradhattak az alapszabályokból; tart a pótszabály, mig kisegitését feleslegessé nem teszik (16. §.). A mi határozottan követelendő, ez az, hogy a részesek e gyülekezeteiben, melyek a vállalat sorsát uralják, a részesek kivánatai s nézetei magukat érvényesíthessék; e követelésnek megfelelnek kimerítően, azt vélem, a közgyűlés összehivása, alkotása- s napirendjére vonatkozó intézkedések (16. s 17. §§.). De azokról sem szabad megfeledkezni, kik előtt szerényebb részvénybirtokuk talán nem nyitja meg- a közgyűlés ajtóit, Tekintetbe veendő továbbá, hogy, főkép a tőzsde higany-féle mozgékonyságával szemben, a tizenkét hónap, mely az egyik rendes közgyűlést a másiktól el szokta választani, igen hosszú tartam; időközben is az adni s venni akaró tőkész közelebbi tájékozást kivan a vállalat állapota felől. Végül — last, but not least — szem előtt tartandó a harmadik személyek érdeke: betéteményezők, szerződő felek, hitelezők, kiket a társulat állapota közvetlenül érint. Mindezen jogosult tekintetek szempontjából méltán követelhető s követelendő a társulat mibenlétének folytonos nyilvántartása, E czéí végett azt kívánjuk, hogy az alakulás, az alapszabályok tartalma, a
