Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.

Irományszámok - 1872-407. Horn Ede képviselő törvényjavaslata, a részvénytársulatokról

352 407. SZÁM. 26. §. Jelen törvény határozmányai ki nem terjeszkednek sem a biztosító társulatokra, melyek iránt külön törvény fog intézkedni., sem azon vállalatokra (vasút, jegybank stb.), melyek természetüknél fogvakülön engedélyezés nélkül nem foganatosíthatók. Horn Ede s. k., orsz. képviselő. Melléklet a 407. sz. irományhoz. Indokolás. i. A részvénytársulat óriásilag fejlődött az utolsó harminez esztendő alatt, s első fontosságú szerepet tudott magának kivivni a jelenkor nemzetgazdászati életében. Nagyon megfogható, hogy Európa majdnem minden államaiban a törvényhozás figyelmét is felébresztette, hogy ezt napról-napra növekedő mérvben igénybe veszi. Magyarországban szintén sürgetik évek óta a törvényhozás intézkedéseit a részvénytársulatok ügyében. A mi fennáll, összefoglalva az 1840. XVIII. törvényczikk harmadik fejejezetében, minden tekintetben elégtelen, elavult; a gyakorlat régente túltett rajta: a száz s száz részvénytársulat közt, mely 1867 óta hazánkban létrejött vagy engedélyeztetett, alig lesz tiz, mely szervezésével s cselekvényeivel beleférne ez ódon kertbe. Ez semmiképen fenn nem tartható; a felett nincs véleménykülönbség. De mi jöjjön helyébe? Vannak, a kik átalában visszautasítják a törvényhozás külön intézkedését a rész vény társulat irányában; tagadják ez iránti jogát a beavatkozásra. Teszik ezt az üzletszabadság nevében. „Uralja ez — igy okoskodnak — a jelenkor egész anyagi érdekű mozgalmát; igényt tarthat reá szintén a rész. vénytársulat. Azon határozat- s cselekvésszabadság, mely a száz s ezer egyes polgárnak külön-külön meg van engedve, ezen száz s ezer polgár egyesülésétől sem tagadható meg.* Ez áll. Csak hogy a részvénytársulat, mai alakjában, nem is az egyének egyesülése; az intézmény lényege épen az egyének teljes eltűnésében rejlik. A részvénytársulat a száz vagy ezer tőketöredékeinek egyesülése; pedig a tőkét, mint olyant, tulajdonosától elválva, még a legszabadelvüebb államszez'vezésben sem politikai, sem társadalmi, sem nemzetgazdászati jog nem illeti maga-magától, nem illetheti. Rendezett társadalomban minden joggal jár a megfelelő kötelezettség. Az üzletszabadság természetszerű s mellőzhetlen kiegészítését képezi a teljes felelősség; egész vagyonával, még személyével is kezeskedik az egyes ember az üzletszabadság használatában véghezvitt cselekvényeiért. E feltétel alatt s ez épen az átalános vagy közönséges jog, melyet a jelzett nemzetgazdák helytelenül hivatolnak nézetük támogatására — bizony az egyesülésnek semmi sem állhat útjában. Angolországban egész 1856-ig más részvénytársulatot nem is ismertek; cselekvényei- s tartozásaiért kötelezve voltak egyetemlegesen s korlátlanul a társulat minden részesei. Ilyen maiglan a világhírű scót bankintézetek szervezése. Ilyen minálunk s egész Európában a közönséges kereskedelmi társulat (société en nom collectif; offene Handelsgesellschaft); ez teljes szabadsággal szervezkedik és működik a teljes felelősség biztositéka alatt. Ámde ezen szigorúan a közönséges jog alapján álló szervezetet a részvénytársulat mostanában el nem fogadja, hivatásának koczkáztatása nélkül el nem is fogadhatná.