Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.

Irományszámok - 1872-385. Törvényjavaslat, a királyi közjegyzőségről

174 385. SZÁM. közjegyző minden oly foglalkozástól eltiltassék, a mely egyrészről őt hivatásától elvonná, és másrészről magának az intézmény tekintélyének árthatna. (4. §.) — A pénzbeli biztositék czélja pedig az, hogy a közjegyző által okozott károk megtérítésére alapul szolgálván, — a közönségben az intézmény iránt ez által is bizalmat keltsen. A szorgalom, pontosság és lelkiismeretesség oly tulajdonok, a melyeket a javaslat több helyen és a külön hivatalos eskü által is kötelességévé tesz a közjegyzőnek. — A részrehajlatlanság, a mint már kifejtettük, alapja az egész közjegyzői intézmény hitelének; s ezzel kapcsolatban áll a közjegyző azon kötelezettsége, hogy a jogügyletek megkötésénél ne csak gépies eszköz legyen, hanem a feleket jogi tanácsával támogassa. Szintén egyik lényeges feltétele a közjegyzőség iránti bizalomnak, — a közjegyző titoktartási kötelezettsége mindazon ügyekre nézve, a melyekben mint közjegyző közreműködött. Ily feltétel továbbá a közjegyzőnek felelőssége. A törvényekben megállapitott, és részletesen szabályozott felelősség a közjegyzőt teszi óvatosabbá és pontosabbá, — és emeli a közönség bizalmát; biztosítékot nyújtván arra nézve, hogy a közjegyző mulasztását vagy kötelességszegését a kártérítés és büntetés nyomon fogja követni. Mindezen feltételek együttvéve adják meg a közjegyzőnek azt, mi ezen intézménynek lényegét képezi; t. i. azon nemes bizalmi állást, melyet a közjegyző a közönség előtt elfoglalni hivatva van

r és mely őt a felek jóakaró tanácsadójává, a keletkező viszályok kiegyenlitőjévé, a végrendelkezők hű megbízottjává, szóval a közéletnek tisztelt és keresett, úgyszólván, nélkülözhetlen közegévé teszi. I. A javaslat rendszere. A javaslat a tárgyak elrendezésében a közjegyzői intézmény természete által kijelölt utat követi. A közjegyző mindenekelőtt az állam által kirendelt hivatalos közeg lévén, — a javaslat első fejezetei a közjegyzői hivatal betöltését, és az állam és közjegyző közt fennálló viszonyt szabályozzák. A közjegyző azonban egyszersmind és pedig legfőképen a magán-felek közege. A további fejezetek tehát, melyek a javaslat nagyobb részét képezik, a közjegyzőnek hatáskörére, valamint a közjegyző és közönség közti viszonyra vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Végül következnek azon fejezetek, a melyek a közjegyző kötelességét mind az állam, mind a magán-felek irányában és az erre nézve szükséges felügyeletet megállapítják; valamint a közjegyző működésének díjazásáról intézkednek. Az egyes fejezetek sorrendje és tárgyai a következők: I. A közjegyzőség betöltése. II. A közjegyzői segédek, jelöltek és helyettesek. III. A közjegyzői kamarák. IV. A közjegyzői állás megszűnte. V. A közjegyző hatásköre átalában. VI. Okirat felvétele. VII. Végrendelkezések felvétele. VIII. Közjegyzői okiratok végrehajthatósága. IX. Tanúsítványok.