Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.

Irományszámok - 1872-385. Törvényjavaslat, a királyi közjegyzőségről

385. SZÁM. 175 X. Okiratok és értéknemüek letétele. XI. Birói megbizások. XII. Ügyvitel. XIII. Közjegyzői levéltárak. XIV. Felügyelet. XV. Felelősség. XVI. Fegyelmi eljárás. XVII. Közjegyzői dijak. XVIII. Vegyes intézkedések. II. Kinevezési jog. 1. §• A közjegyzőt, a bajor törvény szerint, a király, az osztrák közjegyzői rendtartás és ujabb törvény szerint az igazságügyminister nevezi ki. Az intézményre lényeges befolyással biró különbség a két kinevezési mód között ninesen. Hogy a javaslat a ministeri kinevezést fogadta el, annak főoka, hogy a királyi kinevezés az igazságszolgáltatás terén eddigi törvényeink szellemében inkább csak azon közegekre látszik alkalmazandónak, melyek birói hatalmat, és pedig a király nevében gyakorolnak. Ily hatalma a közjegyzőnek nincsen. Azon szempontnak, hogy a közjegyző hivatalos állással és közhitelességgel bir, eleget tesz a ministeri kinevezés ép ugy, mint a többi szintén ministeri kinevezéstől függő közhivataloknál. III. Közjegyzői kellékek. 2 — 4. §. Minden törvényhozás egyetért abban, hogy a közjegyzőben bizonyos kellékeket és jogi képzettséget követel meg. Eltérés csak e kellékeknek mértékére nézve van. A törvényjavaslat a többi törvényhozások által követett elvek szerint határozza meg a személyes kellékeket. Csakis a külön közjegyzői vizsgálatot mellőzi, s a gyakorlatra nézve intézkedik némi eltéréssel. A mi a külön közjegyzői vizsga mellőzését illeti: a javaslat azon gyakorlati szempontból indult ki, hogy a jogi foglalkozás egyik ágából a másikba való átlépés külön vizsgák által meg ne uehezittessék. Egyébiránt a dolog természete sem kivánja a vizsgák teljes elkülönitését; mert az elméleti előkészület, a jogi foglalkozás — birói, ügyvédi és közjegyzői — ágaira nézve úgyis azonos. Gyakorlati tekintetben pedig a külön vizsga egyenesen kárára válhatnék a közjegyzői karnak; részint azért, mert azon hiedelemre adna okot, hogy a közjegyzőtől kevesebb képzettség kívántatik, mint az ügyvédtől vagy birótól, s ez csorbítaná a közjegyzőség tekintélyét; részint pedig azért, mert nem egy kitűnő biró vagy ügyvéd e vizsga miatt nem vállalkoznék közjegyzőségre, a mi jó erőktől foszthatná meg a közjegyzői kart. A közjegyző különben is jogász, mint az ügyvéd vagy biró, és a közjegyzői kar megbiz-