Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.

Irományszámok - 1872-385. Törvényjavaslat, a királyi közjegyzőségről

385. SZÁM. 173 átalános alapját mindazon üdvös eredményeknek, a melyet a felek érdekeire, a jogbiztosságra és az igazságszolgáltatás ügyére nézve a közjegyzőségtől várni jogosítva vagyunk. A közjegyző ugyanis mindenekelőtt pártatlan közeg leend a jogügyleteket kötő felek szolgálatára. A felek, a kiknek csak része képes arra, hogy jogügyleteit a törvények és saját érdekeinek megfelelőleg maga kösse meg, eddig is megbízottakra szorultak ; és nem ritkán tudatlan és lelkiismeretlen zugirászok kezei közé kerülve, érdekeiket a legnagyobb veszélynek tették ki. De ha ügyvédhez fordultak is, annak szakértelmében megnyugodhattak ugyan, de részrehaj latlausága iránt csakis személyes tulajdonságaiban lelhettek biztosítást; és ha az egyes esetekben többet is ér minden garantiánál, melyet a törvény betűje adhat, átalánosságban még sem pótolhatja azon biztosítékokat, melyeket a törvény által szabályozott felelősség és felügyelet a közjegyzőkre nézve nyújtanak. A közjegyző a mellett, hogy mindenkinek és megszabott díjért köteles eljárni, hivatalos esküjénél és felelősségénél fogva mindegyik fél érdekét köteles szemmel tartani, — és habár a jogügylet érdemére nem foly is be, ügyel arra, hogy a fél akaratnyilvánitásának hatásaira nézve tévedésben ne legyen. A utóbbi szempontból különösen, de átalában pártatlan állásánál fogva arra is lesz gondja, hogy a felek akaratnyilvánítása világos és határozott legyen, és a jogügyletből a homályt vagy határozatlanságot, a későbbi jogbizonytalanság alapját kizárja. A másik átalános értékű előnye a közjegyzői intézménynek a közhitelesség, s a mi ebből foly: az általa kiállított okmányok hitelessége. — Nem kell ho szasabban fejtegetni, hogy mily bizonytalanná teheti a legigazabb jogot az elégtelen bizonyíték; hogy mennyi pert idéznek elő rósz hiszemü felek csak annak reményében, hogy ellenfelük nem lesz képes jogát teljes bizonyítékokkal támogatni; és mily elégtelen sok esetben a tanú, vagy eskü által való bizonyítás, melyet a törvény, okirat nem léte esetén nyújt a feleknek. A közjegyzői okirat e bizonytalanságnak elejét veszi. A közjegyzői okirat, melynek érvényére és sikerére a fél mindig biztosan számithat, emelvén a jogok biztosságát; egyúttal jótékony befolyással van a közhitel megszilárdítására és a forgalom könnyítésére; de másrészről szolgálatot tesz az igazságszolgáltatás érdekének különösen is, részint az által, hogy megelőzi sok per keletkezését, részint pedig, hogy a perek lefolyását és eldöntését egyszerűbbé teszi, miután a közjegyzői okirat — ép ugy, mint a jogérvényes ítélet — végrehajtandó lévén, a pert, úgyszólván, utolsó stádiumára reducálja. Az utóbbi szempont különösen figyelemre méltó jelenlegi viszonyaink között, a midőn a perek számának folytonos növekedése mind súlyosabbá teszi bíróságaink működését. A közjegyzői intézmény azonban még más utón is könnyíteni fog a bíróságok terhein, az által, hogy a nem birói teendőket, melyekkel a bírák jelenleg terhelve vannak, átveszi, s igy lehetővé teszi, hogy ezek az ily teendők által eddig elvont tetemes időt is tulajdonképi feladataikra fordítsák. A közjegyzői intézménynek vannak bizonyos átalános feltételei és biztosítékai, a melyek nélkül az magasztos hivatásának meg nem felelhet. E feltételek részint a közjegyzőnek bizonyos személyes tulajdonságaiban, részint a hivatal gyakorlásának bizonyos szabályaiban állanak. E feltételeket, melyek egyúttal a javaslat irányelveit képezik, szükségesnek tartom átalánosságban itt előadni. A közjegyzőnek első nélkülözheílen személyes tulajdonsága a feddhetlen jellem, a mely kizár minden oly erkölcsi fogyatkozást, mely által a közjegyző tekintélye és az iránta való közbizalom megingattathatnék. A másik nélkülözhetlen tulajdonság: a jogi képzettség, melyet a javaslat ép oly szigorral megkíván, mint a bírónál és ügyvédnél. (2. §.) Szükséges biztosítékai továbbá a közjegyzői intézmény sikerességének: a közjegyzői hivatal Mzárólagos volta és a közjegyző által adandó pénzbeli biztosíték. Az első szükséges azért, hogy a