Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.

Irományszámok - 1872-287. Törvényjavaslat, a katonai biróságok hatásköréről

287. SZÁM. 65 És mégis — mindezt, a legkomolyabban megfontolva, azon meggyőződésben van a kormány: hogy a kérdéses kivételes intézkedést azon eset, a melyre az számítva van, teljesen igazolja. A rendes bíróságok részére megállapított eljárási szabályok, csak rendes viszonyokra számitvák, a háború pedig a rendkivülibb és legvégzetesebb esemény. Ennek tartama alatt a hadsereg és a polgárok megfeszített áldozatkészségétől és hazafiságától függ minden: miért is mindazon intézkedés, rendszabály és cselekmény, mely a megmentés sikerét biztositja, s az ennek útjában álló akadályok megszüntetését vagy kevesbitését eszközli: a hazafiságnak kiváló cselekményét képezi. A megmentés síkerét előmozdító azon intézkedések között, melyek a háború alatt szükségesek: kiváló figyelmet érdemel az, mely a haza ellenségeinek, a haza ártalmára irányzott műveleteik keresztülvitelét megakadályozza, mely a haza ellen, ennek végzetes perczeiben elkövetett leggonoszabb merényletnek azonnali szigorú megbüntetésével, a gonoszok vállalkozását féken tartja, s ez utóbbiakat a büntetés kikerülhetlenségének példája által hasonló merényletektől visszariasztja. Ily időben lemondanak a hazafias polgárok a szabadság egyes biztositékairól; nehogy a haza ellenségei épen ezekben találjanak felbátoritást a szabadság és a haza elárulására és megrontására. Az utolsó bekezdés intézkedése csak azért vétetett fel, mert rendszeres büntetőtörvénykönyvünk nem lévén, addig is, míg ez létre jön, az érintett büncselekvények büntetésének mérvét meghatározni czélszerü. A 11. §-hoz. Ezen szakasz a rögtönbiróságnak a katonai személyekre kiterjedő hatályát továbbra is fenntartja, mely intézkedés a tettleges szolgálatban lévő katonai személyeket illetőleg az 1-ső §. átalános szabályaira, szükséges volt. A 12., 13., 14. §§-hoz. A katonai bíróságoknak polgári ügyekben való illetősége eltöröltetvén, tekintettel arra, hogy tettleges szolgálatban lévő katonák rendes tartózkodási helylyel nem birnak, s azokra, valamint családjuk tagjaira némely különös a polgári perrentartásba előre nem látott körülmények, a polgári biró illetőségének megállapítása végett szabályozást kivannak, a törvényjavaslat 12, 13, 14. §§-ai ezen kérdések szabályozását tárgyazzák. Mindenik intézkedés, mely e szakaszokban foglaltatik, megfejtését és indokát találja az annak alapjául felállított ténykörülményben és viszonyban: miért a megjelölt szakaszok bővebb indokolását feleslegesnek látjuk, A 15. §-hoz. Az első bekezdés a polgári hatóság tekintélyének s rendelkezései hatályának biztosításában találja indokát. — Fokozott jelentőséget nyer ezen intézkedés a laktanyákban eszközlendő bírósági cselekvényekre vonatkozólag, részint az által: hogy itt a bírósági tagnak netaláni megtámadhatása veszélyesebb alakot ölthetne; részint az által: hogy a katonaság egyéb hivatásán felül a közrend őre is levén: különös fontosságot nyer azon törekvés: hogy a törvény és a törvény közege a katonai épületben a közhatóság oltalmára rendelt fegyveres nép által ne támadtathassék meg. Ezen czél a legbiztosabban éretik el az által, ha a hatóság közege, ily cselekmények foganatosítása alkalmával, egy felsőbb fokú katonai személy kíséretében jelen meg, a ki iránt a katona megszokta a függelmet, s a ki egyszersmind elegendő hatalommal is bir a polgári hatóság iránti tiszteletet és annak rendeletei iránt az engedelmességet, a netalán szükségessé váló erő rögtöni alkalmazása által biztosítani. . KÉPVH. IROMÁNY. 1872/75. v. 9