Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.

Irományszámok - 1872-287. Törvényjavaslat, a katonai biróságok hatásköréről

66 287. SZÁM. A második bekezdésben foglalt határozvány által mód nyujtatik a katonaságnak, hogy valamely tisztnek a becsületet netalán érintő cselekményéről további eljárás végett értesülést nyerjen. A 16-ik §-hoz. Ezen szakasz egyedüli indoka a hagyatéknak és az árvák érdekeinek a polgári hatóság általi intézkedések bekövetkeztéig eszközlendő rögtöni biztosítása. Kivéve az ideiglenes ügygondnok kinevezését, a ki csak is az árváknak halasztást nem tűrő érdekei képviseletére van hivatva; az ezen §-ban foglalt egyéb cselekmények, a hagyatéki eljárást illetőleg — községi elöljáróság által teljesítendő előzetes intézkedésekig terjednek. Ezen intézkedések elegendő indokukat találják a czélszerüségben, mert felette kívánatos: hogy halálozás esetében a hagyatéki vagyon azonnal elzárassék, összeirassék és különösen az árvák érdekei rögtön biztosíttassanak. A 17., 18. §§-hoz. A katonai bíróság hatóságának uj körvonalozása, s annak az eddiginél szűkebb körre szorít tatása, a folyamatban levő ügyekre nézve némely átmeneti intézkedéseket tesz szükségessé, mely intézkedések a 17. és 18. §§-ban foglaltatvák. Gyakorlati szempontból főleg a 18. §-ban foglalt határozványok bimak fontossággal, melyek egyébiránt mindenben megegyeznek a hatóságok külön választására nézve, a fentebbi szakaszokban foglalt szabályokkal. A 19. §-hoz. A legfelsőbb dynastiának férfi tagjai, különböző állásokat foglalván el a hadseregben, — s minthogy azoknak rendes bírósága eddig is mindig a cs. kir. főudvarnagyi hivatal volt: a kormány nem találta indokoltnak, — hogy ezen bíróságnak hatósága a jelen törvényjavaslat által érintessék. A 20-ik §-hoz. Ezen szakasz csak határozottan mondja ki azt, a mi már az 1868. XL. törvényczikk 54. §-ban tartalmaztatik: hogy t. i. addig, mig a törvényhozás nem állapit meg uj katonai büntető törvénykönyvet a jelenleg hatályban lévő katonai büntető törvények alkalmazandók mind a közös hadseregnél, mind pedig a honvédségnél. Az 1868. évi XL. törvényczikk 54. §-a a bírói illetőség iránt intézkedvén, második alineájában nyilván kimondja azt is, hogy a tettleg szolgálatban állók, — vagyis a sorhadi, tartaléki, honvédségi és hadi tengerészeti katonák, — katonai fegyelmi törvények alatt állanak. Világosan kimondja továbbá e törvény, hogy „addig is, mig a katonai törvények, az átalános védkötelezettségnek megfelelőleg á tdolgoztatn ak, a testi fenyíték eltöröltetik." Kétkétségtelen ebből, hogy az ezen törvény hozatalakor fenállott katonai törvények, azon változtatást kivéve, mely a bot- és a bilincsbüntetésre vonatkozólag megállapittatott, az 1868. évi XL. törvényczikk 54. §-sa által egy uj katonai büntető törvénykönyv létrejöttéig fentartattak. De ezen intézkedés mulhatlanul szükséges is volt: mert a hadsereget büntető törvénykönyv nélkül egy perczig sem lehetett hagyni; s minthogy ily törvénykönyv egyidejűleg a véderőről szóló törvénynyel nem készíttethetett el, szükséges volt a hatályban lévőt, habár ideiglenesen, fentartani.