Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.
Irományszámok - 1872-287. Törvényjavaslat, a katonai biróságok hatásköréről
287. SZÁM. 61 Az idézett adatok mutatják, hogy a legelőrehaladottabb államokban, s oly államokban is, melyekben az átalános védkötelezettség már régen be van hozva, melyeknek hadserege, a társadalom minden osztályaiból képeztetik: a katonai bíróság hatáskörére nézve hasonló szabályok állanak fenn, mint ez a jelen törvényjavaslat 1-ső §-ában javaslatba hozatik; s habár ezen körülmény a javaslat helyessége mellett csupán kül-indokokat képez, mindazonáltal nem lesz kétségbevonható ezen indok nagyfontossága, ha azon nagy eredmények vétetnek tekintetbe, melyeket az emiitett országok hadseregei, különböző időkben kivivtak, mely fényes eredmények minden elméleti érvet felülmúló tanúságot tesznek arról, hogy ezen hadseregek szervezete, s az ehhez tartozó intézmények a hadsereg czéljának és belső szükségeinek teljes felismerésével állapíttattak meg; s mindenik intézmény rendeltetésének körében a kitűzött nagy czél elérhetését a leghelyesebben mozdította elő. A törvényjavaslat érintett intézkedését indokolja továbbá azon tény, hogy a katonai fegyelem nemcsak a katonai büntettek, hanem a közönséges büntettek elharapódzása által is veszélyeztetik. Ha valamely fegyveres csapatban elterjed a féktelenség szelleme, habár ez egyelőre más cselekmények elkövetésében nyilvánul, mint a melyek szorosan véve katonai bűntetteknek neveztetnek: ez esetben a katonai szervezetnek a törvény és a felsőség rendelete iránti engedelmességben gyökeredző feltétele van az ily csapatban megmételyezve; ily csapatot nem lehet fegyelembe tartani, s attól nem lehet az álladalom veszélyének végzetes pillanatában a megmentést reméleni. Lényeges indokul szolgál a kérdéses intézkedés mellett azon körülmény is, hogy a hatályban lévő katonai büntető-törvénykönyv szerint csupán a 144. §-ban elősorolt büntettek képeznek katonai büntettet; ezek között pedig nincsenek azok, melyek magukban véve tulajdonképen csak közönséges büntetendő cselekmények, azonban tekintettel a személyre, mely ellen a tárgyra, melyre vonatkozólag, a viszonyra, melyben elkövettettek, katonai bűntetté vagy vétséggé válnak, s az úgynevezett „katonailag minősített közönséges büntettek és vétségek" csoportjához t a r t o z n a k. Mindaddig, mig a tettleges szolgálatban lévő katonai személyek, minden büntetendő cselekményeire nézve, a katonai bíróságoknak vannak alárendelve: a katonailag minősített közönséges büntettek és vétségek külön meghatározására nincs szükség, s az ezeket megállapító különös mozzanat, csupán a büntetés sulyositásának tényezőjét képezi; de ha a katonai jurisdictió a tettleges szolgálatban lévő katonák tekintetében megszorittatni czéloztatik, mindenekelőtt és mindenesetre ezen megszorítás keresztülvitele előtt meghatározandók és körülirandók azon nem szorosan katonai büntetendő cselekmények, melyek a fenn megjelölt tekinteteknél fogva katonai szempont alá kerülnek, s melyek —• a jurisdictió megszorítása esetében is, a tettleg katonai szolgálatban lévő személyekre nézve feltétlenül a katonai biroság hatáskörébe helyezendők. Kérdés marad: hogy ezen kísérlet előmozditaná-e a hadsereg czélját, s e czél elérésének föltételeit; de hogy e nélkül szervezett és kellőleg fegyelmezett hadsereg nem állhat fenn: ezt a tapasztalások nyomán kétségtelennek állitható. A mi az 1-ső §. többi pontjaiban 2—5. alatt megjelölt alanyokat illeti, ezeknek a tettleges szolgálatban lévő katonákkal egyenlő szabály alá foglalása kellőleg indokolva van, részint azon szolgálatok fontossága által, melyeknek legerélyesebb biztosítása a hadsereg szempontjából feltétlenül szükséges; részint azon helyzet által, melyekben a megjelölt személyek vannak; részint pedig a népjognak megállapított s mindenütt érvényben lévő szabályai által. A 2-ik §-hóz. Ezen szakasz tulajdonképen csak kiegészítése az 1868: XL. tövényezikk 36. és az 1868: XLI. törvényezikk 13., 14., 15. §§-ainak. A dolog természetében fekszik ugyanis: hogy mihőn a katona közvetlenül katonai vezénylet alatt áll: tettleges szolgálatban kell lennie.