Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.
Irományszámok - 1872-286. A magyar királyi közmunka és közlekedési minister jelentése az országos közlekedési eszközök hálózata tárgyában
14 286. SZÁM. A II. csoportba tartoznak: 1. Temesvár— Orsova. 25-5 mrtfld hosszú, mrtfldenkint 628.000 s igy egészben 16,014.000 frtba kerül, Lúgos és Karánsebesen át Orsovánál az oláh határt éri el, s ott az oláh vasutakhoz csatlakozik. E vasút egyike leend legfontosabb és legélénkebb forgalmi vonalainknak a Dunafejedelemségek felé. Legrövidebb összekötő vonal Bukurest és Pest között, s mint ilyen nemcsak Magyarországnak, hanem a nyugoti és északi államokban a Dunafejedelemségekkel folytatott kereskedését is közvetitendi. A cs. kir. szab. osztrák államvasút, továbbá az arad-temesvári vasut-vonalának szerez kapcsolatot délkelet felé, s igy közvetve a tiszai és a magyar államvasutaknak forgalmát is élénkiteni, s jövedelmüket szaporítani fogja. Nem csekélyebb jelentőségű e vonal a helyi forgalom szempontjából is; mert részben bőtermésü, természeti kincsekben gazdag vidéket szel át. 2. Brassó—Tömös. Ezen a román hálózathoz csatlakozó vonalnak magyar része 3*30 mrtfld hosszú, mértföldenkint 1,120.000 frt s igy egészben 3,696.000 frtba kerül, oláhországi része a kész vasútig 1050 mrtfld, mértföldenként 828.000 tehát összesen 8,694.000 frtba, mind a két rész együtt 12,390.000 frt készpénzbe kerül. A keleti vasutat, melynek egyik ága Brassóban, másik ága Marosvásárhelyt ér véget, a román pályákkal mielőbb kapcsolatba kell hozni. — A ministerium ugyanazért a keleti hálózatnak a román vasutakkal való összeköttetési vonalain műszaki tanulmányokat tétetett; nevezetesen felmérette a Tömös, Bodza és ojtozi szorosokat, megvizsgáltatta a ghymesit s mindezen tanulmányai alapján azon meggyőződésre jutott, hogy a kereskedelem érdekeinek s az épitésbeni takarékosságnak szemmel tartásával először is Brassónak, még pedig a tömösi szorosan át létesitendő összeköttetése eszközlendő. Brassó vagy a tömösi vagy a bodzái szoroson át köthető össze az oláhországi pályákkal; ezen összeköttetések közül: a brassó-tömösi vonal létesítése -— mint említve volt — 12,390.000 frtba kerül; a brassó-bodzai összeköttetés pedig magyar területen 96 mrtfld hosszú és 7,650.000 frtba kerül, román területen 11*5 mrtfld hosszú és 9,700.000 frtot vesz igénybe, s igy ezen utóbbi összeköttetés magyar területen 3,954.000 frttal, román területen pedig 1,006.000 frttal költségesebb a tömösinél. Tekintettel a már meglévő román vasutakra, a tömösi összeköttetésen Brassó Bukaresthez, 23, Galatzhoz 38 mrtfld vasúti távolságra lesz, mig a bodzái vonalon Brassó Bukaresthez 39, Galatzhoz 37 mrtfldnyire esnék. Ebből kiderül, hogy Bukarest a tömösi vonalon 16 mrtflddel közelebb, Galatz pedig csak 1 mrtflddel esik messzebb és hogy a tömösi összeköttetés nemcsak olcsóbb, hanem rövidebb is. Ezen vonalon az oláhországi csaknem járhatlan utak daczára, ma is élénk kereskedés folyik Erdély és Oláhország között, mely e vasút kiépítése után kétségkívül nevezetesen emelkedni és a keleti vasút forgalmát élénkiteni és jövedelmezőségét fokozni fogja. Világforgalmi szempontból szintén bir ezen csatlakozás jelentősséggel, mert Galatzról Bécsbe, Drezdába, Kölnbe, Parisba és Havreba, a Brassó—N.-Várad—Szolnok—Pest—bécsi vonal a legrövidebb összeköttetés.
