Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.
Irományszámok - 1872-286. A magyar királyi közmunka és közlekedési minister jelentése az országos közlekedési eszközök hálózata tárgyában
286. SZÁM. . 11 A Pest-zimonyi rész a keleti kereskedés szempontjából Magyarországra kétségkívül főfontosságu, mert nemcsak Szerbia és • Macedóniának forgalmát karolná fel, hanem a Belgrádból egyrészt Konstantinápolyig, másrészt Salonikig vezetendő vasút természetes és legyenesebb folytatását képezvén, az ázsiai és görög kereskedés közvetítésére van hivatva. Elvitáziatlan tény ugyanis, hogy Salonik azon kikötő, mely ha a szárazfölddel kellő vasúti összeköttetésbe hozatik, leginkább alkalmas a tengeri kereskedés felfogadására ; másrészt pedig ezen kikötőnek Európa észak-nyugoti részeivel leendő összeköttetése, a legrövidebb s ugy építési, mint üzleti szempontból tulnyomólag legolcsóbb a Morawa völgyén Belgrádon és közvetve Pesten át eszközölhető, s ha ezen vasút, nemzetközi viszonyoknál fogva ez időszerűit netán háttérbe szoríttatnék is, annak kiépülése, miután a keleti kereskedésnek oly fontos tényezőjét képezi, csakis a legközelebbi jövőig leend az illető államok által elhalasztható. Ezen vasút kereskedelmi fontosságának megvilágítására felsorolandóknak tartom azon adatokat, melyeket Szerbiának és Macedóniának jelen termeléséről és kereskedelmi forgalmáról gyűjtetnem sikerült. Szerbia fában roppant kincscsel bír, mely a forgalmi eszközöknek csaknem teljes hiányában épen nem értékesíthető, — hegyei különnemű erezet, s ezenkívül kőszenet tartalmaznak, melyek azonban szintén nem műveltethetnek. — Sertéstenyésztése nagy kiterjedésű, s ebből évenkint mintegy 400.000 darabot Magyarországban s azon keresztül értékesít. A fa- és sertéskereskedésen kívül Szerbiának jelenlegi kivitele Magyarország felé, gyümölcsben, tengeriben, gyapjúban s más nyers terményekben évenkint 750.000 mázsa; bevitele pedig Magyarország felől leginkább iparczikkekben 164.000 mázsa. Macedónia Szerbiánál főleg oly terményekben gazdagabb, melyeknek északra kivitele, mihelyt jó közlekedés lesz, nagy mérvet öltend; milyenek gyapot, olivák, rizs stb. Macedóniának, a közlekedési eszközök oly véghetetlen korlátoltsága mellett is, jelenlegi kivitele megközelítőleg 644.000 mázsa; bevitele pedig főleg iparczikkekben 146.000 mázsa. Ezen országok termelési képessége azonban sokszorosan fokozható, s ugyanazért, mihelyt a közlekedési eszközök megnyittatnak, nagy jövőt, s igy nekünk nagy- forgalmat igér. Ennél azonban sokkal terjedtebb és fejlettebb, tehát jelenleg becsesebb is azon forgalom, mely a joniai szigetek, Görögország, ázsiai Törökország, Egyptom, Keletindia, China és Japán között egyrészt Magyar-Osztrákhon és Észak-Németország között, másrészt Triesten keresztül folytattatik, s mely a Pest-Zimony-Saloniki vonal kiépülte után — minthogy e vonalon a tengeri ut közel 600 tengeri mértfölddel rövidebb, mig a vasút Pestre csak 40, Bécsbe 80, Észak-Németországba vagy 50 mértfölddel leend hosszabb, nagyrészt a gyorsabb és biztosabb utat választandja s igy Pest-ZimonySaloniknak jövend. Ezen forgalomnak mennyisége pontos adatok alapján 1871-ben, midőn pedig a suezi csatorna nagyobb mérvben még alig volt használatban, következő : Ezen forgalom 1871-ben, behozatalban állott 662.000 mázsa gyapot, 498.000 mázsa déli gyümölcs, 255.000 mázsa gubacs, 137.000 mázsa olaj és 468.000 mázsa egyéb terményekből; összesen tehát 2,020.0'00 mázsából. Ellenben a kivitel leginkább iparterményekben 1,884.000 mázsában állott. Ezen egész forgalom nem fog ugyan mind a vaspályára átmenni, de e számok mutatják a keleti kereskedés fontosságát, s indokolják azt, hogy ezen fontos kereskedés főeszközét — e közvetítő vasutat — az állam közvetlen befolyása alól ki ne adja, hanem annak olyatén kezeltetéséről gondoskodjék, mely ezen kereskedés természetszerű útját czélszerü tarifpolitika segélyével hazánkban meghonosítsa. 2*
