Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.
Irományszámok - 1872-286. A magyar királyi közmunka és közlekedési minister jelentése az országos közlekedési eszközök hálózata tárgyában
10 286. SZÁM. kedés és ipar fejlődésével a hason irányú vizi utak javítása mellőzhetetlen, mert ezek a vasutaknak természetes versenyvonalai; s azokon a ' szállítás a vasutak által el nem érhető olcsósággal eszközölhető. Ezek előrebocsátása után áttérek a hálózat egyes vonalainak indokolására. I. A vasúti hálózat tervezete. A vasúthálózatba felvett egyes vonalok felsorolása előtt szükséges azon vezérelveket jelezni, melyeket a ministerium a hálózat megállapításánál követett. Mindenelőtt kiváló figyelem fordíttatott a keleti kereskedésre. Magyarország földrajzi fekvésénél fogva, különösen a suezi csatorna megnyitása óta, arra van hivatva, hogy ezen kereskedés nagy részét területén vezesse keresztül; egy pillantás a térképre igazolandja azt, hogy csak saját hibánkból történnék, ha a török és román vasutak kiépítése után, a magyar-osztrák és észak-német birodalomnak, sőt részben Norvégia, Svédország és Angliának a kelettel folytatott kereskedése hazánk határait elkerülné. Ebből kifolyólag önérdek parancsolta kötelességünk, ugy a vasutvonalok irányának megállapítása, mint egyéb vasut-politikai és kereskedelmi intézkedések által, ezen kereskedésnek hazánkban anyagi előnyt és kényelmet szerezni, hogy az itt ne csak áthaladjon, de a mennyire csak lehet, meg is települjön. Másod sorban tekintettel kell lennünk arra, hogy a már engedélyezett s épített vasutvonalok czélszerü vég- és összeköttetési pontokat nyerjenek. Azon nagy összeg, mely budgetünket állambiztositék czimén évről-évre terheli, nagyrészt onnan ered, hogy vasutainknak átmeneti forgalma csekély vagy épen semmi; egyrészt, mert jelentéktelen helyeken végződvén, alkalmas összeköttetésök hiányzik; másrészt, mert az átmeneti forgalomból szomszédaik által természetellenes módon is kizárathatnak, s ennélfogva mindkét esetben csak a helyi forgalmat közvetítik, mely a befektetett tőke kamatoztatására nem csak mennyiségének csekélyebb volta miatt, de azért sem elég, mert rendszerint kisebb távolságokra terjed, mint a nagyobbmérvü átmeneti forgalom, mely a pályát egész hosszában futja át. A hálózatba felvett vonalok két csoportba vannak osztályozva; az első csoportba tartoznak azok, melyek tekintettel a közgazdászati érdekekre, vagy államköltségen építendők s közvetlen az államvasutak hálózatához csatolandók, vagy legalább oly módon létesítendők, hogy az állam kezelésökre döntő befolyást gyakorolhasson. A második csoportba sorozvák a többi vasutak, előre látható fontosságuk sorrendjében. Ezen sorrend azonban nem zárja azt ki, hogy az abban utóbb megemlített vonal, azon esetre, ha ez az állam terheltetése nélkül elérhető, ezen sorrend megbontásával is ne létesíttethessék. Az I. csoportba tartoznak: 1. Zimony—Pest—Buda—Bicske—Komárom—Csallóköz országhatár (Bécs felé). A Pest-zimonyi szakasz 45"3 mfd. hosszú, mértföldenként 623.000 és így egészben 28,221.900 frt készpénzbe kerül. A Buda-Bicske-Komárom-Csallóköz-országhatár vonal 23'2 mfd. hosszú, mértföldenkint 821.000 s igy egészben 19,047.200 frtot vesz igénybe. Az egész vonal hossza tehát 68.5 mfd. és költsége összesen 47,269,100 forinttal van előirányozva.
