Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-213. A magyar királyi közmunka- és közlekedési minister jelentése a Buda és Pest között a Margit-sziget csúcsánál épitendő híd tárgyában
310 213. SZÁM. akként rendeztessenek el, hogy a margit-szigeti hidoszloptól jobbra és balra eső két nyilas legyen a legnagyobb, a mellettök levő azoknál kisebb, és a két part melletti nyilas a legkisebb; az egymásnak megfelelő nyilasok pedig egymással mindig egyenlők. Ezen berendezés folytán a hid összhossza az eredeti tervezettől eltérőleg —• melyben az 250 öllel vétetett fel — 280 öl leend, — melyből a vasszerkezetre hidágánként 133°, a margit-szigeti középoszlopra 14° esik. A hid magasságára nézve a programmtól a következő eltérés történjék; hogy a partok melletti ívek boltfészkei (Anláufe) a 0 pont felett 30'-ra helyeztessenek el, s csak'a középoszlopokon nyugvó ívek boltfészkei helyeztessenek 32' magasságra. A pályázati programmban ugyanis a boltfészkek magasságának megállapításánál csak az volt a czél, hogy a hid szerkezeti részei a jégtorlás által való megsértéstől minden esetre óva legyenek. A bizottság véleménye szerint a czél el lesz érve akkor is, ha ezen boltfészkek a tervezett 32' magasság helyett 30'-ra 0 felett helyeztetnek el; mert nem tehető fel, hogy a 18 láb magas s a hidfők elé 8 öllel kirúgó rakpartok felett tetemes jégzajlások forduljanak elő. A bizottság a hídfőkön nyugvó ivek támpontjainak minél lejebb elhelyezésére azért fektet súlyt, mert kívánatos, hogy a hidpálya magassága, a partoknak a 0 pont felett 26 lábban megállapított magasságát, minél csekélyebb mérettel haladja meg. Az ivtartók boltfészkeinek ezen elrendezése mellett a hidpálya magassága a hídfőkön 48', a margitszigeti középoszlopon pedig 60' lesz 0 felett. A hid szélessége 53 lábban állapíttatott meg. Igaz, hogy a pályázati programmban megállapított 48' szélesség, melyből 30' a kocsi 9'—9' a gyalogforgalomra esik, ezek közvetítésére elegendő; de a bizottság tekintetbe veendőnek vélte ugy Pest, mint Buda város, valamint a pesti és budai lóvonatu vaspálya-társulatok kérvényeit, melyben ezek hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy ugy építtessék a híd, miszerint azon a lóvonatu vasút is közlekedhessek. Ennek pedig minden körülmények közt, mellőzhetlen feltétele, hogy a hid közbülső pályája legalább 35 láb széles legyen; mert az eredeti szélesség megtartása esetében egy sínutnak ezen előreláthatólag nagy forgalmú hídon lerakása, megengedhető nem volna. Ezen szélesbités folytán természetszerűleg a hidoszlopok méretei is nagyobbodnak. A hidnak a városokkal való öszköttetése oly formán volna létesítendő, hogy ugy a pesti, mint a budai hídfőtől egy gyámfalak közé fogott töltés vezettessék, és pedig Budán a főutczáig, mely 30' magasságra lenne a Császárfürdő és sütőház előtti magasságoknak megfelelően szabályozandó; Pesten pedig a nagy körütba a Nádor-utcza irányáig, mely ezen ponton 31' lenne 0 felett. Minthogy pedig ezen töltés által a felső rakpart ketté vágatik: a közlekedés fentartására ezen töltésen keresztül oly széles nyílású kapu készíttessék, melyen át a hid alatt a rakpartokoni közlekedés egész kényelmesen történhessék. A hidnak a margitszigetteli esetleges összeköttetése az eredeti tervtől eltérőleg, mely egy szilárd töltésnek egész a hid derekáig építését czélozta, akként eszközltessék, hogy a margitszigeti hidoszlop egészen szabadon állván azzal egy a főhid szerkezetének megfelelő hidiv huzassék 25° fesztávlattal a Margitsziget felől épített, s itt egy hídfőben végződő töltésig. Ezen hidiv 42 láb szélességgel lenne aanak idején előállítandó, akként hogy a gyalogjárdák itt is 9—9 láb, a kocsiút pedig 24 láb széles legyen. A kocsiút ezen szélessége itt kielégítő lenne, mivel ezen hídon csakis a szigetre menő közönség könnyű járművei fognának közlekedni. A bizottság ezen eltérését azért tartotta szükségesnek, mert azon töltés, mely az eredeti terv szerint a Margitszigettől a hid közbülső oszlopáig fogna vezettetni, s mely a viz 0 pontja fölött *
