Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-213. A magyar királyi közmunka- és közlekedési minister jelentése a Buda és Pest között a Margit-sziget csúcsánál épitendő híd tárgyában
306 213. SZÁM. 213. szám. A magyar királyi közmunka- és közlekedési minister jelentése a Buda és Pest között a Margit-sziget csúcsánál épitendő hid tárgyában. Az 1870: X. törvényczikk 3. §-ának b) pontjában elrendelte a törvényhozás, Buda-Pest közt a Dunán egy, esetleg két hidnak építését. Ezen határozatnak hozatalában a törvényhozást azon körülmény vezette: hogy a forgalomnak és közlekedésnek épen a kereskedés központján Buda-Pestan való közvetítésére a létező egy álló hidat elégtelennek; továbbá, hogy az emiitett forgalomnak ezen egyetlen egy hidra való központosulása folytán annak biztonságát, sőt a forgalomnak huzamosabb ideig való háborítatlan fönállhatását is veszélyeztetve látta. A kormány sürgős kötelességének érezte megtenni a szükséges lépéseket, hogy a törvényhozás intentiójának megfelelőleg, a bajon mihamarább segitve legyen. S hogy az 1870. évi ápril hóban meghozott törvény hivatolt pontjának kivitelére csakis ez évben kerülhet a sor, ez igazolását abban találja, hogy addig, míg a Duna Buda és Pest közötti szabályozásának terve végleg meg nem állapíttatott, a hidnak méreteit sem lehetett meghatározni, terveit sem lehetett elkészíteni; — továbbá pedig abban, hogy az ily nagyobb mérvű és örök állandóságra számított művek tervezésére, és annak alapján a kiviteli módozat végleges megállapítására okvetlen hosszabb idő kívántatik. Egy tekintet Buda-Pest városának térképére, meggyőzhet bárkit arról, hogy a Buda-Pesten még épitendő hidaknak egyike a lánczhidon — mely ma körülbelől a város központján fekszik — felül, másika azon alól lesz épitendő; kérdés csak aziránt támadhatott, hogy az esetleg épitendő két hid közül melyik építtessék előbb. Erre nézve hangosan nyilatkozott a közvélemény, s kevés kivétellel a felső-dunai hid mielőbbi létesítését követelte, és jogosan. A kormányra nézve elhatározásában a már kifejlett forgalom követelménye volt mérvadó ; ugyanis első helyen azon tekintet, hogy a déli vaspályán érkező és Pestre irányzott, valamint a cs. kir. szab. államvaspálya pályaudvarába érkező és Budára irányzott áruforgalom, a létesítendő összekötő vaspálya elkészülése előtt is, a lánczhidról mielőbb elvonattassék; továbbá, hogy Ó-Buda és a budai viziváros a pesti oldallal, melylyel élénk forgalmi összeköttetése van, a lánczhid elkerülésével hozassák kapcsolatba. Mindezek folytán a felső-dunai hidnak mielőbbi kiépítését határozta el kormány. A hid helyének megválasztásában pedig az volt irányadó, hogy az folytatását képezze egyfelől a pesti oldalon részben már létező, részben pedig tervezett széles, nagy közlekedési útnak, illetőleg körútnak, mely a Dunánál az úgynevezett Tüköry-töltésben végződik; a budai oldalon pedig a hídfő ugy helyeztessék el, hogy onnan a lehető legkevesebb költséggel eszközöltessék az összeköttetés, az ó-főutczán keresztül a felső országúttal, illetőleg a Budát körülvevő és a budai indóházhoz is vezető széles közlekedési úttal.
